Az élet gyorsan változik, és nem vár senkire: ennek fényében egyáltalán nem meglepő az sem, hogy 2023. szinte elrepült, és pillanatok alatt eltelt. Az Economist szerkesztői összeállították előrejelzésüket arról, hogy milyen trendekre kell majd figyelni jövőre.
1. Választásözön
Az talán senkinek sem újdonság, hogy 2024-ben Magyarországon is voksolást rendeznek, június 9-én nemcsak az európai parlamenti képviselőkről, hanem az önkormányzatokról és a polgármesterekről is döntünk majd. Hazánk azonban nincsen egyedül, hiszen az évben több mint 70 választást tartanak, így a történelem során gyakorlatilag először fordul elő, hogy a világ népességének több mint fele, mintegy 4,2 milliárd ember szavazni fog, mivel például az 1,4 milliárdos lakosságú Indiában is az urnákhoz várják az embereket.
2. Amerikán a világ szeme
Ha már a választásokról van szó, külön kiemelendő az Egyesült Államok sorsa, hiszen amellett, hogy 2024 novemberében eldől, ki lesz az ország 47. elnöke, amely nagyban befolyásolja majd a külpolitika alakulását is; az sem mindegy, hogy mi lesz a Donald Trump ellen folyó számos per eredménye, elítélik-e a volt elnököt, és a legnagyobb jelenlegi republikánus esélyest, vagy hagyják elindulni.
3. Európára hárul Ukrajna támogatása
Amennyiben Trump hatalomra kerül, az amerikai politikában éles fordulat várható, köztük veszélybe kerülhet az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott rendkívül bőkezű támogatás is. A portál szerkesztői szerint ezért most Európára hárul a vészforgatókönyv kidolgozása, azaz a szükséges katonai és gazdasági támogatás nyújtása, valamint az út kijelölése az EU-tagság felé. Ezen a téren egyébként Orbán Viktorral is meggyűlhet az Európai Unió baja, hiszen a magyar miniszterelnök a napokban levélben fenyegetőzött a bővítés megvétózásával, végül "kisétálásával" lehetővé tette, hogy ne legyen akadály a csatlakozásról szóló határozat elfogadása előtt.
4. Közel-keleti zavargások
A Hamász Izrael elleni támadása és az izraeli megtorlás Gáza ellen felforgatta a régiót, és nyilvánvalóvá tette, hogy a világ nem hagyhatja tovább figyelmen kívül a palesztinok helyzetét. A 2024-es évre előre tekintve a kérdés az, hogy vajon Izrael és a Hamász háborúja szélesebb körű regionális konfliktussá válik-e – vagy lesz-e új esély egy tartós békére?
5. Többpólusú zavar
Nemrég az amerikai politika még arra készült, hogy Ázsia felé fordul, és a felemelkedő Kínával való rivalizálására összpontosítson, mindezt azonban csúnyán kisiklatta az ukrajnai és a gázai háború. Oroszországot egyre jobban kimeríti a háború, míg más régiókban, például Szudánban és Kongóban a regionális konfliktusok szikráztak fel; de a Száhel-övezetben is fokozódik a feszültség. A világnak 2024-ben szinte biztosan újabb csörtékre kell felkészülnie.
6. Változás az energiatérképen
A tiszta energiára történő átállás új zöld szuperhatalmakat hoz létre, és átrajzolja az energiaforrások térképét – írja az Economist. A portál előrejelzése szerint a lítium, a réz és a nikkel sokkal többet számít majd a jövőben, míg az olaj és a gáz, valamint a bőséges ilyen erőforrásokkal rendelkező régiók fokozatosan a háttérbe szorulnak majd. A zöld erőforrásokért folytatott verseny átformálja a geopolitikát és a kereskedelmet, és váratlan nyerteseket és veszteseket hoz létre.
7. A mesterséges intelligencia (MI) valósággá válik
A vállalkozások bevezetik, a szabályozók szabályozzák, a fejlesztők pedig továbbfejlesztik. A vita fokozódni fog a legjobb szabályozási megközelítésről - és arról, hogy az alapvető létkockázatokról szóló érvek tényleges aggodalmak-e, vagy csak olyan felvetések, amelyek a már piaci lévő MI-knek kedveznek. Sokan aggódnak az MI munkahelyekre gyakorolt hatása és a választásokba való beavatkozás lehetősége miatt. Ennek a valóságalapja egyelőre kérdéses, azonban a kódolási folyamatok ténylegesen gyorsabbá válhatnak a mesterséges intelligencia miatt.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
