Robert Gates 2006-2011 között vezette a Pentagont. A diszfunkcionális szuperhatalom című friss írásában a Foreign Affairs hasábjain nem leplezi aggodalmait hazájával kapcsolatban:
„Kormányleállás fenyeget, miközben egy volt elnököt több bűncselekménnyel is vádolják négy büntetőügyben. Ha ehhez a káoszhoz még elnökválasztást is hozzáadunk, akkor jogos azt mondani, hogy az Egyesült Államok politikai rendszere egy ideig saját drámájával és megosztottságával lesz elfoglalva. Elriaszthatja-e a megosztott Amerika Kínát és Oroszországot?”
Önfia vágja sebét
Matt Gaetz, republikánus képviselő vasárnap bejelentette, hogy ezen a héten megpróbálja leváltani Kevin McCarthyt a házelnöki posztról. Ez nem mindennapi esemény, hiszen a washingtoni képviselőház utoljára 1910. március 17-én szavazott a házelnököt leváltásáról. McCarthy múlt szombaton éles hátraarcot hajtott végre, és a demokratákkal együttműködve elsöprő többségben elfogadtatott egy határozatot, elkerülve a kormány leállását legalább november közepéig.
A MAGA (Amerika Mindenekelőtt) republikánus képviselők közül néhány a védelmi minisztérium "woke" politikájának megszüntetését követeli; az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentését; Trump határfalának építését; szigorúbb bevándorlási törvényeket; a COVID-19 vakcinák finanszírozásának megszüntetését; a különleges ügyész, Jack Smith által a megszégyenült volt elnökkel kapcsolatos nyomozás pénzmegvonását; Trump felelősségre vonásának visszavonását; az FBI és az adóhivatal (IRS) finanszírozásának megszüntetését - és a lista napestig folytatódik.
Egyszóval: minél nagyobb felfordulás teremtése, majd ezért Biden hibáztatása.
A republikánus párt szélsőségesei közül Gaetz mellett Marjorie Taylor Greene is kiemelkedik. Greene megkérdőjelezte a szeptember 11-i terrortámadásokat, "gyilkosok"-nak nevezte Clintonékat, és kacérkodott a hadiállapot bevezetésével Trump választási veresége után. Ma viszont ő adja meg az alaphangot a Republikánus Párt radikális csoportjában.
Elképzelése az, hogy 2024-ben Trump alelnöke legyen – idézte az NBC televízió a volt elnök környezetéből származó bizalmasát. Greene valójában már Trump pár nevet tartalmazó listáján szerepel ehhez a poszthoz.
Trump már készülődik
Valójában nagyon is reális a kilátás, hogy Trump visszatér a Fehér Házba a világ szuperhatalmának élén, és mindez mély szorongást kelt az euroatlanti körökben. Attól tartanak, hogy egy keserű, bosszúálló Trump – aki tagadja, hogy a legutóbbi választásokon vereséget szenvedett volna – szinte bármit megtehet az amerikai elnöki hivatal hihetetlen felhatalmazásával és erejével.
Trump árgus szemekkel figyeli, hogy mit tesz Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mióta az múlt decemberben visszatért a hatalomba. Az „igazságügyi reformok” ugyanis nagyobb felhatalmazást adnak neki, hogy eltörölje saját vádemelését a bíróság előtt.
Valóban, a különböző sajtóorgánumok arról számolnak be, hogy a volt elnök mindent megtenne majd annak érdekében, hogy megszilárdítsa hatalmát, miután visszatér a Fehér Házba, ideértve a szövetségi ügynökségek függetlenségének korlátozását, a katonaság bevetését belföldön, és a becsmérlői elleni fellépést.
Trump késznek tűnik arra, hogy az Egyesült Államokat autokratikusabbá tegye, ahogy Netanjahu teszi most Izraellel.
Az amerikai alkotmányos demokrácia erős fékjei és ellensúlyai nem biztos, hogy ellen tudnak állnak Trump – valamint fehér nacionalista és evangéliumi keresztény szövetségesei – támadásainak. Mindez nyitott fülekre találna az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, amelyet a konzervatívok uralnak – és ahol három bírót ő nevezett ki.
A NATO és az EU ellen
Ennek ellenére egy újabb Trump-elnökség nemzetközi következményei drámaibbak lehetnek, mint a belföldiek. Trump elnökként gyorsan fellépne az orosz-ukrán háborúban. Hiszen azt már kijelentette, hogy „24 óra alatt” meg tudja oldani a konfliktust.
Egyes szakértők szerint ez azt jelenti, hogy leállítaná az Egyesült Államok katonai segélyeit Ukrajnának, hogy elősegítse a háború gyors befejezését Oroszország javára.
Az európai atlantista erők attól tartanak, hogy Trump esetleges győzelme dominóhatást váltana ki az EU-ban, megerősítve a populista jobboldali vezetőket Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában – miközben több populista jobboldali választási győzelmet ösztönözne Franciaországban és Németországban.
Biden globalista külpolitikája sem nevezhető egy fáklyásmenetnek, de Trump alternatívái jóval dermesztőbbek: hipernacionalizmusa, a környezettel és az éghajlati válsággal szembeni apátiája és a multilateralizmus iránti teljes megvetése.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1601,97 pontos, 1,28 százalékos emelkedéssel, új történelmi csúcson, 126 663,78 ponton zárt hétfőn. 
