Nem akármit követelnek Erdoganék - újra válságban az amerikai-török viszony

John Bolton (Fotó forrása: MTI/AP/Alex Brandon)

Az amerikai-török politikai kapcsolatok egy újabb válság határára jutottak, amelynek világos jeleként Erdogan kedden nem volt hajlandó találkozni az Ankarába látogató John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Joseph Dunford vezérkari főnökkel.

A török vezetés természetesen pontosan tisztában van azzal, hogy a neokonzervatív Boltonnak kulcs-szerepe van Trump tervének megfúrásában, amely az amerikai csapatok kivonását célozza Szíriából. Trumpnak már a 2016-os elnökválasztási kampány (’America First’) során központi ígérete volt, hogy visszavonja az amerikai csapatokat Szíriából és Afganisztánból.

Összerúgják a port

Bolton ragaszkodik ahhoz, hogy a törökök adjanak biztonsági garanciát a szíriai kurd YPG milícia számára – ez azonban elfogadhatatlan Ankara számára, amely ezt a milíciát azon kurd felszabadítási szervezet (PKK) egy ágának tartja, amely ellen 30 éve folytat véres küzdelmet Törökországban. Ankara szerint csupán kurd propaganda az, hogy az újabb szíriai behatolásuk a kurdok mészárlásához vezetne. Márpedig tavaly a törökök etnikai tisztogatást hajtottak végre abban a szír térségben, ahova behatoltak, és erre Erdogan ráadásul nyíltan áldását is adta. Afrin térségében mintegy 300 000 kurdot üldöztek el és szabad kezet adtak a törökök által támogatott iszlamista bandáknak a népesség zaklatására.

A török sajtó jelentése szerint a török hadsereg folytatja csapatösszevonásait a szír határon. A török hivatalnokok pedig ezen jelentések szerint azt követelik a Pentagontól, hogy adja át az Észak-Szíriában üzemeltetett 22 amerikai bázis nagy részét, beleértve a hátrahagyott fegyverzetet is. Ankara azzal érvel, hogy semmilyen fegyver nem kerülhet az YPG kezére.

Az iráni rezsimváltás igézetében

De Bolton és Izrael számára az igazi kérdés, hogy Irán befolyása csökkenjen Szíriában és a tágabb térségben és Teheránban következzen be rezsim-csere. Bolton hajlandó megfontolni az amerikai csapatok kivonását Észak-Szíriából – akik jó része átcsoportosításra kerülne az iraki al-Asad légibázisra – de az amerikai csapatok nem fognak kivonulni az al-Tanf bázisról, amely ellenőrzi a Teherán-Damaszkusz stratégiai szárazföldi összeköttetést.

Káncz Csaba

Bolton és neokonzervatívjai számára Irán a fő mumus. Ez nemcsak megnyilatkozásaiból látszik, hanem személyzeti politikájából is.

A napokban vitt be a Nemzetbiztonsági Tanácsba egy új igazgatót, Richard Goldberget, azon egyetlen feladattal, hogy „ellenálljon Irán tömegpusztító fegyvereinek”. Goldberg eddigi karrierjének súlypontjaként Mark Kirk szenátor kabinetjében dologozott, ahol mindent elkövetett azért, hogy a nemzetközi közösség ne tudja megkötni a 2015-ös nukleáris megállapodást (JCPOA) Iránnal.

Trump aztán tavaly májusban jelentette be, hogy – szembemenve saját népének többségi akaratával - felmondja a nukleáris alkut.  Akárcsak a Párizsi Klímamegállapodás esetében, Trump újra szembement a nemzetközi közösség által évek alatt kidolgozott és kiizzadt kulcsfontosságú szerződéssel.

Az iráni alku felrúgásával és a már nem is titkolt iráni rezsimváltás tervével Trump és Bolton igazoltan vezető szerepet játszanak az amúgy is törékeny nemzetközi rend fejreállításában (global disorder) és az iráni fundamentalisták politikai megerősítésében.

Káncz Csaba jegyzete