Nem bontotta ki az igazság minden részletét Gulyás Gergely

A magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog - reagált az Európai Bizottság (EB) szóvivője Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a csütörtöki kormányinfón elhangzott megjegyzéseire. Az előbbiről hónapok óta tartanak a megbeszélések Budapest és Brüsszel között, az utóbbiról szerdán döntött a biztosi kollégium.

A kancelláriaminiszter állítása szerint áttanulmányozták az eljárást elindító hivatalos értesítést, és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs akadálya a helyreállítási tervről szóló megállapodás aláírásának.

Gulyás Gergely azt mondta, közös megoldást találtak mindenhol, még ott is, ahol a magyar fél nem értett egyet a felvetés jogosságával. Veerle Nuyts szóvivő azonban cáfolta, hogy a helyreállítási terv esetében már mindenben megállapodtak volna:

Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek – mondta.

Brüsszel nemcsak a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénz konkrét feltételekhez kötött odaítélése előtt várja el a korrupcióval szembeni határozott fellépést, hanem például az unió pénzügyi érdekeinek védelmében kezdett jogállamisági eljárásban is. Gulyás Gergely talán ezért próbálta egy kalap alá venni a két folyamatot. Csakhogy a szerdán postázott levél alapján az EB jóval több és jelentősebb változtatást vár el, mint a helyreállítási támogatásért cserébe - írja a Népszava.

Az ominózus elküldött hivatalos értesítésben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon olyan súlyosak és széles körűek az Unió pénzügyi érdekeit érintő általános kockázatok, hogy azokat csak a közösség új jogállamisági eljárásával lehet orvosolni. A levélben az EB többek között nehezményezi, hogy a hatóságok évek óta képtelenek vagy nem hajlandók megelőzni a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat, visszaszorítani a korrupciót és kezelni az összeférhetetlenséget.

A testület egyebek mellett aggályosnak tartja, hogy a közalapítványokba szervezett pénzeszközöket kivonták a nemzeti ellenőrzések és auditok, a kuratóriumok tagjait pedig az összeférhetetlenségi szabályok alól.

A hatóságok nem kezelik a közigazgatás magas szintjein tapasztalható “cimboraságot”, kivételezést és nepotizmust, valamint a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatokat sem. A testület szerint súlyosbítják a helyzetet az igazságszolgáltatás független működését gátló problémák, beleértve a hatékony nyomozati és büntetőeljárási politikát akadályozó önkényes döntéseket, és a megakadályozásukat szolgáló szabályozás hiányát.

A jogállamisági eljárást elindító levélben az EB a felvetett témákkal kapcsolatban egy sor kérdést is intéz a magyar kormányhoz, amelynek június végéig kell válaszolnia.