Az orosz elnök már május 9-én hivatalosan hadat üzenhet Ukrajnának, ami lehetővé tenné az orosz tartalékos haderő teljes mobilizálását, az invázió ugyanis továbbra is akadozik, adta hírül május harmadikán a CNN amerikai és nyugati forrásokra hivatkozva.
Nincs mozgósítás
Ma kiderült, hogy ebből (legalábbis egyelőre) semmi sem lett: Vlagyimir Putyin egyetlen nagy bejelentést sem tett a Győzelem Napja alkalmából tartott moszkvai katonai díszszemlén, amellyel az oroszok hagyományosan a II. világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmet ünneplik.
Így tehát nem üzent hadat Ukrajnának, nem rendelt el általános mozgósítást, nem hirdetett (akár csak rész) győzelmet, de nem helyezett kilátásba eszkalációt sem.
Alapvetően a II. világháborús hősöket méltatta, az ukrajnai inváziót pedig önvédelemként állította be, és a Nyugatot, az Egyesült Államokat, a NATO-t és Ukrajnát tette érte felelőssé.
Fontos részletek
Beszédéből ugyanakkor mégis le lehet vonni néhány fontos következtetést – egyrészt az elejtett utalásokból, másrészt a szóhasználatból, harmadrészt pedig abból, ami kimaradt belőle. Ezeket gyűjtöttük össze a BBC cikke segítségével.
- Putyin – még ha nem is közölt adatokat – említést tett az orosz katonai veszteségekről. Mint fogalmazott, minden tiszt és katona elvesztése fájdalmas mindannyiuknak, valamint pótolhatatlan veszteség a család és a barátok számára. Mint mondta, támogatást nyújtanak majd az érintett családoknak, különösen az elhunytak és sebesültek gyerekeinek – erről ma alá is írt egy elnöki rendeletet.
A Kreml utoljára hat héttel ezelőtt közölt adatokat a veszteségekről: eszerint 1351 katonájuk halt meg eddig. Az ukrán hadsereg ugyanakkor a hétvégén azt közölte, hogy már 25 500 orosz katona vesztette élet.
- Putyin most nem használta a speciális katonai hadművelet kifejezést (Oroszországban hivatalosan csak így szabad nevezni az ukrajnai háborút).
Bár háborúról továbbra sem beszélt, párhuzamokat vont a II. világháborúval talán azzal a céllal, hogy feltüzelje a hazafias érzelmeket és növelje az invázió támogatottságát.
Bár egy március végi felmérés szerint az oroszok mintegy 80 százaléka pártolja azt, a valóságban jóval megosztottabb a társadalom – ez derül ki ebből az április elején, Moszkvában készült „Utca embere” videóból is:
- Putyin nem utalt arra, hogy a közeljövőben befejeződhetnek a harcok, ugyanakkor nem utalt azok kiterjesztésére sem, és nem fenyegette meg a nyugati országokat.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a Kreml a háború elhúzódásával számol, ugyanakkor nem akarja azt Ukrajnán túlra kiterjeszteni.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző szerint több hónapos vagy akár több évig elhúzódó harcokra számít Moszkva, és a szankciók ellenére a győzelemig akarja folytatni a háborút.
- Német megfigyelők szerint a beszéd meglepően rövid, mindössze tíz perces volt.
- Bár a beszéd után több ezer katona menetelt a Vörös téren, összességében kevesebb katona volt jelen, mint a múlt évi díszszemlén. A légibemutató pedig elmaradt – hivatalosan a rossz idő miatt.
Összességében tehát – az előzetes félelmekkel ellentétben – Putyin nem tett olyan bejelentést vagy utalást, ami a háború eszkalációjára, esetleg a harmadik világháború lehetőségére utalna.
Ennek persze oka lehet az is, hogy egy általános mozgósítással saját hatalmát is kockáztatná.
Rácz András Oroszország-szakértő lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban a közelmúltban szintén azt valószínűsítette, hogy a harcok elhúzódhatnak, de főleg Ukrajna déli és keleti részére fognak korlátozódni.
Beszélgetésünket a szakértővel, amelyben többek között szóba kerül az atomháború, Magyarország biztonsága, Putyin célrendszere, a háborús bűnök, az ukrán nacionalizmus és egy állítólagos NATO-ígéret, itt tekinthetik meg:
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
