A válaszadók 10 százaléka tervez hitelfelvételt, a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül Cetelem online kutatásából. A megkérdezettek 77 százaléka már meglévő hitellel vág neki az előttünk álló, gazdasági szempontból turbulens időszaknak, ők nem terveznek további kölcsönt felvenni. A hitelfelvételben gondolkodók, vagy a kölcsönt nemrég felvevők harmada lakásfelújításra, korszerűsítésre fordítaná a pénzt, de minden ötödik válaszadó a folyó kiadásait (élelmiszer, rezsi stb.) fedezné így. Tartós fogyasztási cikkre, nagy értékű eszközre a megkérdezettek 9,5 százalék áldozna kölcsönből.
Nem lesz jobb a helyzet
A romló gazdasági helyzet közepette a válaszadók többsége nem számít saját anyagi helyzetének rövidtávú javulására. Az 1010 fős mintán végzett felmérés adatai szerint 51 százaléknyian biztosak abban, hogy munkahelyük nem fog évközi béremelést végrehajtani, alig 8 százalék szerint várható ilyen lépés. 41 százalékuk pedig nem tudja, lesz-e bérnövekedés.
Jövő év eleji fizetésemeléssel a megkérdezettek mindössze 16 százaléka számol, 23 százalék nem is reménykedik, míg a nagy többség, 52 százalék bizonytalan. Akik emelésben bíznak, azok zöme sem gondolja azt, hogy az az inflációt fogja követni: mintegy egyharmaduk (30 százalék) 5-10 százalékos emelést valószínűsít, míg legfeljebb 5 százalékos emelésben 23 százalék reménykedik. 10-15 százalékos béremeléssel 18 százalékuk, ennél nagyobb mértékű növekménnyel pedig mindössze 8 százalékuk számol.
A Magyar Cetelem Bank online kérdőívének adatfelvétele szeptember 12-16. között történt, tehát a válaszadók már jó ideje tudtak a rezsivel kapcsolatos intézkedésekről, és az áremelkedés hatásait is érezték a mindennapi életben. A válaszok alapján a háztartások többségének újra kellett gondolnia költségvetését, és általános a vélekedés, hogy a jövőben sem fog javulni a helyzetük. A megkérdezettek 41 százaléka az eddigi jelentős áremelkedések és bizonytalanabb kilátások miatt lemondott a nagyobb beruházásairól (például autó-, bútorvásárlás, ingatlan, nyaralás), ötödük pedig már hozzányúlt megtakarításaihoz. A válaszadók közel negyede (24 százalék) – számolva a további nehézségekkel – igyekszik növelni megtakarításait.
Fókuszban az ár
A kutatás egyértelműen átalakuló vásárlási szokásokat tükröz: a válaszadók majdnem kétharmada ár szerint választja meg, mit és hol vásárol, fele pedig kevesebb nélkülözhetőnek ítélt cikket (például kozmetikumot) vesz le a boltok polcairól, mint korábban. A megkérdezettek csaknem fele kevesebbet jár vendéglátóhelyre, míg nagyjából minden hatodik tartva a nehezebb időktől, felhalmozott tartós élelmiszerből (például lisztből, cukorból). A drágulás szinte mindenkit érint, alig vannak a megkérdezettek között, akik szerint a változások alig befolyásolják a mindennapi életet, a döntő többség negatív hatásokat tapasztal.
A megkérdezettek többsége nagyobb árnövekedést érzékel az élelmiszerek vonatkozásában, mint azt a hivatalos adatok mutatják. A Cetelem által megkérdezettek 25 százaléka szerint 30-40 százalék közötti drágulás ment végbe, 24 százalékuk pedig 50 százalékot is meghaladó áremelkedést érez. Egyaránt 22 százalék válaszolta azt, hogy 20-30, illetve 40-50 százalék közötti drágulást tapasztaltak. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 15,6 százalékos volt az éves infláció, az élelmiszerek ára pedig 30,9 százalékkal nőtt egy év leforgása alatt.)
A válaszadók több mint harmada (38 százalék) számára az élelmiszer-árak emelkedése jelenti a legfőbb problémát, 23 százalék pedig a rezsit nevezte meg legnagyobb anyagi teherként. 100-ból 27 ember e két költség együttesét értékeli a legnagyobb kihívásnak, míg 5 százaléknak az üzemanyag drágulása a legnagyobb probléma. A válaszadók jelentős része lélekben már készül a benzin és gázolaj hatósági árának kivezetésére: egyaránt 28 százalékuk válaszolta azt, hogy ha ez bekövetkezik, lerakja a kocsit, illetve azt, hogy csak akkor ül autóba, ha az elengedhetetlenül fontos. 12 százalékuk ugyanakkor semmiképp nem változtatna autóhasználati szokásain.
Spórolás a rezsin
A Cetelem felméréséből kiolvasható az is, hogy a válaszadók jelentős része elhúzódó válságra, illetve válságtünetekre készül. A „Hogyan fedezi majd a megnövekedett rezsiköltségeket?” kérdésre az 1010 megkérdetett közül 761-en válaszolták azt, hogy a rezsin fognak spórolni. A megkérdezettek mindössze 15 százalék válaszolta azt, hogy emellett gondoskodtak lakóingatlanuk energiagazdálkodásának javításáról, míg alig 7 százalék azok aránya, akik energiatakarékos rendszerek (hőszivattyú, napelem) beszerzésére szánták el magukat.
A cél, hogy a közvélemény Ukrajna ellen forduljon. 
