A globális közegészségügyi válság és a klímaválság is rámutat az emberiség hatalmának korlátaira a természet fölött. A vezető kutatók szerint az elszabadult erdőirtások, az intenzív mezőgazdasági termelés, a kiterjedt bányászati tevékenység és infrastrukturális fejlesztések aláássák Földünk „élet-fenntartó rendszereit”. Ha a természet rombolása nem áll le, ennél súlyosabb járványokra kell felkészülnünk.

Csalóka számok

Ezzel egyidőben a klímaszakértők az idei évre a világtörténet legnagyobb abszolút értékű visszaesését jelzik előre a széndioxid-kibocsátás terén. A karanténba zuhant országok és a leállt ipari termelés miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a világ egynegyeddel kevesebb energiát fog felhasználni. Összességében az IEA szakértői az idei évre a széndioxid-kibocsátás 2,6 milliárd tonnás visszaesésével számolnak.

Abszolút értékben ezek mellbevágó számok. A második világháború alatt, vagy az 1970-es évek kőolajválsága idején a széndioxid-kibocsátás csak feleannyival csökkent, a 2008-as pénzügyi válság során csak hetedannyival. De ha százalékosan nézzük, akkor az idei csupán 8 százalékos visszaesés, márpedig az 1930-as évek depressziója alatt a zuhanás 26 százalékos volt, az 1918-19-es spanyolnátha járvány alatt pedig 15 százalékos. A kibocsátás 8 százalékos visszaesése elegendő lenne a klíma felmelegedését 1,5 Celsius fokon belül tartani – de ahhoz az elkövetkező években is tartani kellene ezt az ütemet.

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) 2018-as jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemezte. A jelentés szerint, ha a globális fölmelegedést nem kettő, hanem már 1,5 Celsius-foknál megállítanánk, akkor kevésbé lenne szélsőséges az időjárásunk, mind a hőhullámok, mind a csapadékjelenségek tekintetében. A tengerszint-emelkedés 2100-ra tíz centiméterrel mérsékeltebb lenne, ezzel pedig 10 millióval kevesebb ember válna földönfutóvá, és kevésbé pusztulna az élővilág. Kevésbé csökkenne a gabonák termésátlaga és feleannyi ember maradna ivóvíz nélkül, mint két fokos melegedés eseten.

Új modell kell

Az ENSz szakosított környezetvédelmi szervezete (UNEP) szerint az elkövetkező évtizedben minden évben 2,7 százalékkal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, hogy 66 százalékos eséllyel elkerüljük Földünk klímájának több, mint 2 fokos felmelegedését. De ez napjainkban mintha a vezető ipari államok vezetőit kevésbé érdekelné, és minden további nélkül több milliárd dolláros csomagokat dobnak például a gigaszennyező repülőtársaságok megmentésére. A világon egyedül a francia kormány szabott zöld feltételeket az Air France megmentéséhez.

Márpedig a jelenlegi szintű fogyasztást már nem bírja el a Föld ökoszisztémája és a biofizikai, életet fenntartó funkciók kezdenek látványosan csődöt mondani. A globális járvány lehetőséget ad arra, hogy az emberiség újragondolja a korlátlan növekedésre alapozott globális modell. Igenis erősíteni lehet és kell a közösségek önellátási képességét. Túl messzire ment a specializáció, a globalizáció és a „just-in-time” kereskedelem a létfontosságú termékek esetében. A koronavírus-járvány egyben rámutat arra, hogy a jövő biztonságának jobban kell támaszkodnia a helyi gazdasági diverzitásra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)