Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed változatlan szinten 1,50 százalékon tarotta az irányadó kamatot, a döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Az ülésen utoljára vett részt Janet Yellen, a Fed vezetője, akinek a megbízatása a hét végén jár le. A nyíltpiaci bizottság tagjai egyhangúlag megszavazták Jerome Powell kinevezését a Fed élére február 3-ától.
A szövetségi tartalékbank-rendszer 2017 decemberében 25 bázisponttal a jelenleg érvényes 1,50 százalékra emelte az alapkamatot, továbbá jelezték: idén és jövőre újabb kamatemelésekre kerülhet sor, egészen addig, amíg a kamatszint el nem éri a 2,8 százalékot. (Az amerikai kamatláb 20 százalékon érte el a csúcsát 1980 márciusában és 0,25 százalékon a mélypontját 2008 decemberében.)
Szerény növekedés
A Fed döntését részben a gazdasági változásokat tükröző, úgynevezett Bézs Könyv legfrissebb jelentésére alapozta. A november közepétől január 8-áig tartó időszakra vonatkozó helyzetelemzés a tavaly már megszokott módon szerény vagy mérsékelt szóhasználattal jellemezte a gazdasági növekedés ütemét. Hozzátették: különösen az építőiparban nő a szakemberhiány, ennek ellenére továbbra is csak mérsékelt ütemben nőnek a bérek és az árak.
A kamatdöntést követő közlemény szerint a fogyasztói árak emelkednek az idén éves összehasonlításban, az infláció a jegybanki 2 százalékos cél közelében stabilizálódik közepes távon. Az elemzői konszenzus a kamat szinten tartását prognosztizálta, a szakértők ugyanakkor 93 százalékos esélyt láttak arra, hogy a Fed márciusban emeli a jelenlegi kamatszintet. Hozzátették: az amerikai alapkamat a következő években 2,85 százalékig nő, ezen a szinten stabilizálódik.
Két éve decemberben a Fed szintén 25 bázisponttal 0,75 százalékra növelte az alapkamatot, ami az első kamatemelés volt egyéves szünetet követően, azután, hogy a gazdaságösztönző céllal közel tíz évig folytatott zérókamat-politika után 2015 decemberében elindította a kamatemelési ciklust.
|
Felrúgták a demokraták az asztalt – mi lesz Trumppal? Zajlik az élet a Fehér Házban, a szenátus és a kongresszus folyamatosan tárgyalja és vizsgálja a különböző rendeleteket. Egyebek mellett újabb szankciókat hozott a kínai árukkal szemben, kinevezte a Fed új elnökét, és meghívta magához Emmanuel Macron francia államfőt. A demokraták ugyanakkor kivonták magukat a tárgyalásból, így ismét veszélybe került 800 ezer fiatal maradása az Egyesült Államokban. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
