Magyarország pénzügyi stabilitása európai érdek, senki nem akarja az országot megroppantani vagy tönkretenni - jelentette ki a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szombaton Zalaegerszegen.
Kovács Árpád a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján beszélt arról, hogy Magyarország pénzügyi stabilitásának megroppantása európai kockázat, "nem vagyunk olyan pici ország, hogy ezt meg lehetne tenni".
A válságkezelés európai forgatókönyveit ismertető eladásában a KT elnöke kifejtette: a gazdasági válság bebizonyította, hogy "a hitelből, vagyonfelélésből finanszírozott jóléti társadalmi modell fenntarthatatlan". Gazdasági alapok nélkül nem lehetséges a szociális jólét, a társadalmi béke megőrzése - húzta alá.
"Hiperaktív, aktivista beavatkozások"
Kitért arra, hogy az Európában két szakaszra, a 2010. előtti és azt követő időszakra bontható válságkezelés állami intézkedési hatásai szerények maradtak, és ez igaz Magyarországra is. Nemcsak magyar példaként említette, hogy "a piaci kockázatok beemelődtek a közszférába, és az újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartási hiány már nem tud kedvező folyamatokat elindítani a gazdaságban".
Kovács Árpád úgy vélekedett: a magyar és más európai államok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség, az eltérések a beavatkozás mértékében, számában, az egyedi megoldásokban voltak. Magyarország ugyanakkor "szélső pont", ami a bizalmatlanságra is magyarázatot ad.
Kifejtette, hogy 2008-2009-ben az óvatos kivárás, a kiadáscsökkentés jellemezte Magyarország lépéseit, ezt 2010-11-ben "hiperaktív, aktivista beavatkozások" követték, 2012-től pedig nyilvánvalóvá vált a fordulat, az óvatosabb lépések szükségessége. Hozzátette, hogy 2011-ben a gazdaságpolitikai lépések sorozata "a menedzselés technikája és különösen annak kommunikációja miatt azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek".
Hiányérzet
Az idei évet óvatosabb gazdaságpolitikai magatartás, konszolidációs és stabilizációs igény jellemzi, GDP-arányosan mintegy 0,4 százalékos költségvetési kiigazításra van szükség. Folytatni kell és be kell fejezni a strukturális reformokat - húzta alá.
Utalt az OECD legutóbbi országtanulmányára, amellyel kapcsolatban jelezte: hiányérzést keltett, mert azt megmondja, hogy mit kell elérni, de azt nem, hogy miként.
Idézte Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki februárban egy előadásában azt mondta: a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények ellenére is újratermelődik az adósság, a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódik.
Általános bizalmi deficit
A válságkezelés tanulságait összefoglalva Kovács Árpád arról beszélt, hogy "a stabilitás és a dinamizmus harmóniájának hiánya kétségessé teszi a válságkezelés sikerét". A jelenlegi helyzetet jellemzően azt mondta: az állami beavatkozás és a piaci konfliktus uralkodó, de a piaci szabályozó erők a válság megelőzésére alkalmatlannak bizonyultak.
"Általánossá vált a kölcsönös bizalomhiány az állam, a gazdaság és a lakosság között, s ez nehezíti a felemelkedést". A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és lazító intézkedések lépéseitől függ, hanem a társadalmi alkalmazkodóképességet is magába foglalja, nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzuskészségre van szükség - fejtette ki a KT elnöke.
Nem vagyunk mi olyan kicsik, hogy meg lehessen minket roppantani
