Az EU egyelőre nem vet ki szankciókat Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre annak ellenére, hogy diplomáciai források szerint a tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán erről megállapodás született.
Az Európai Unió Tanácsának hétfőn elfogadott következtetései megerősítik, hogy
az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és Lukasenka nem rendelkezik demokratikus legitimitással.
Még kivárnak
A külügyminiszterek kilátásba helyezték, hogy a választások elcsalásáért és az azt követő tüntetések elnyomásáért szankcionált 40 személy listáját a jövőben kibővítik - akár Lukasenka személyével is -, amennyiben a helyzet nem javul az országban.
Az EU továbbra is támogatja Fehéroroszország szuverenitását, és az önkényesen fogva tartott személyek szabadon bocsátására, tisztességes választások kiírására és nemzeti párbeszédre szólít fel. Emellett központi szinten csökkenti a fehérorosz hatóságokkal folytatott diplomáciai együttműködést, valamint növeli a civil szervezetek, a független média és az erőszak áldozatainak pénzügyi támogatását.
Brüsszel egyébként már augusztus 19-én közölte, hogy nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét.
Angela Merkel német kancellár akkor azt mondta: az EU a választások után utcára vonult békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki "rezsim" által a demonstrálókkal szemben alkalmazott "brutális erőszakot".
Egyúttal követelte a fehérorosz kormánytól, hogy
tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését.
Megint beiktatták
Aljakszandr Lukasenka szeptember 23-án tette le a hivatali esküt.
A szertartást néhány száz ember - állami felsővezetők, a törvényhozás tagjai, valamint a tudomány, a kultúra és a sport képviselői - jelenlétében a Függetlenség Palotájában, vagyis az államfői rezidencián rendezték meg.
Az eskütételt nem jelentették be előre, és noha ezt a törvény előírja, nem közvetítették a televízióban.
Egy kikötőt és olajfinomítót támadtak.
