Nem nagyon ismerünk még egy olyan magyar politikust, aki annyit tett volna az elmúlt 30 évben azért, hogy jó kapcsolatok legyenek az európai és a magyar közösség között, mint Ön. Most viszont úgy tűnik egyre több a konfliktus és egyre súlyosabb a két közösség között. Ön szerint mi történt? Mi változott meg és melyek az alapvető okai ennek a változásnak?
Amikor Magyarország csatlakozott, még viszonylag új, mindössze négyéves volt az Európai Unió jelmondata: egység a sokféleségben. Ez a mottó azt fejezi ki, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok kultúráját és hagyományait és értékként tekint azokra.
Ez az, amit az uniós intézmények mai vezetői, az európai parlamenti többség és az uniós bürokraták mára meghaladottnak gondolnak, és sajnos egyre gyakrabban meghatározó tagállamokból is lehet hallani ugyanezeket a hangokat.
Az ő álláspontjuk szerint ideje továbblépni, az európai népekre egy közös ideológiát rákényszeríteni és egy közös szuperállamban egyesíteni őket. Belőlünk, akik a kommunisták elleni harcból nőttünk ki, ez rossz emlékeket hoz felszínre. Az uniós szerződések világosan rendelkeznek arról, hogy melyek a tagállamok által önállóan gyakorolt hatáskörök, ehhez képest Brüsszellel a legélesebb vitánk jelenleg éppen egy ilyen kérdésben, az oktatás kérdésében van.
Ön szerint meddig eszkalálódhatnak a konfliktusok? Van-e olyan forgatókönyv, hogy Magyarország kilép az EU-ból?
Európa nemzetei a 20. század első felében a történelem legvéresebb háborúit vívták egymás ellen, most pedig ott tartunk, hogy 75 éve nem volt az egész kontinensre kiterjedő háború. Ez jelentős részben az európai integrációnak köszönhető. A határon túli magyarok ma sokkal könnyebben tarthatják a kapcsolatot az anyaországgal, mint az elmúlt száz évben bármikor. A magyar vállalkozások számára szintén történelmi lehetőséget jelent, hogy nem egy tíz-, hanem egy 450 milliós piacra termelhetnek úgy, hogy közben itthon maradnak. Ha tehát azokat a területeket nézzük, amelyekre az uniót létrehozták, mint amilyen a kereskedelem és a gazdaság, azt látjuk, hogy példátlanul sikeres.
Magyarországon az emberek 84 százaléka szavazott a belépés mellett és hazánk minden felmérés szerint azok közé tartozik, ahol a legmagasabb az unió támogatottsága – nem véletlenül.
Ezzel áll szemben az, hogy a brüsszeli elit igyekszik erodálni a tagállamok szuverenitását, ami tulajdonképpen a gyarmatosítás egy 21. századi, kifinomult és civilizált formája. Ez az ő szempontjukból még bizonyos mértékig érthető is, az már kevésbé, hogy vannak olyan magyarországi pártok, amelyek ezt nemhogy megakadályozni akarnák, hanem éppen célként tűzik ki. Ezek azok a törekvések, amelyek megosztják a tagállamokat és hosszú távon gyengítik az Európai Uniót.
Sokasodó konfliktusaink közepette Magyarország számára diplomáciai nagyüzem adatott, hiszen május 21 óta mi töltjük be az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét. Az Európa Tanács ugyan nem az Európai Unió szerve, és tagsága szélesebb is, mint az EU-nak, mégis sok az átfedés a tagságot és a témákat tekintve, valamint egy fajsúlyos nemzetközi szervezet. A magyar vezetés korábban bejelentette, hogy három súlyponti témára összpontosít, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére. Ez utóbbi téma most az unió egyik címlapsztorija. Hogyan állunk az Európa Tanácsban? Ott jobban elfogadják a magyar álláspontot?
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlését, ahol a magyar delegációt vezetem, gyakran szokták az Európai Parlamenthez hasonlítani, de alapvető különbség, hogy ez a nemzeti parlamentek képviselőiből áll. Ez azt jelenti, hogy a képviselők nem öt évre mennek ki, – tisztelet a kivételnek – azzal a fikcióval, hogy az európai népet képviselik, hanem öt napra, azzal a tudattal, hogy a választópolgáraikat. Ez a különbség meg is látszik a testület döntésein.
A nemzeti kisebbségek védelme területén az ET messze az unió előtt jár: miközben a Bizottság elfordítja a fejét, valahányszor ezzel a problémával találkozik, az ET parlamenti közgyűlése éppen idén áprilisban fogadott el egy rendkívül előremutató, a VMSZ-es szerbiai magyar képviselő, Kovács Elvira nevéhez fűződő jelentést. A másik fő témánk a jövő generációk jogainak komplex megközelítése: ide tartozik az ifjúságvédelem és a család, de ugyanúgy a környezetvédelem és a jövő kihívásai – mint például a mesterséges intelligencia – is. És valóban, a harmadik terület a vallásközi párbeszéd kérdése, ahol a magyar kormány a Hungary Helps programnak köszönhetően egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik.
Július elseje óta a Visegrádi négyek soros elnöke is Magyarország. Itt a legfontosabb téma a gazdaság újraindítása. Lát-e arra reális esélyt, hogy ez a négy ország valamiféle gazdasági "kis tigrisként" jöjjön ki a világjárvány okozta válságból? És ha igen, mely területeken?
Az újraindításban kulcsszerepet játszik az oltási program sikere. Magyarországon egy-másfél hónappal előbb értük el az újraindításhoz szükséges átoltottsági szintet, mint Nyugat-Európa, ami azt jelenti, hogy ekkora előnyre tettünk szert. Márpedig minden egyes hónap előnyt GDP-növekedési százalékpontokra lehet lefordítani. Arra számítunk, hogy a gazdaság teljesítménye valamikor az év vége előtt eléri a járvány előtti szintet.
Az, hogy ez mikorra sikerül, attól függ, hogy milyen lesz a negyedik hullám, ami ellen a továbbiakban is csak az oltás nyújt védelmet.
Ezért arra biztatok mindenkit, aki még nem tette meg, hogy ebben a kérdésben ne kuruzslókra, hanem az orvosokra hallgasson, és minél előbb vegye fel az oltást.
2022-ben parlamenti választások lesznek Magyarországon. A Fidesz-nek történelme során először kell szembenéznie egy egységes ellenzékkel. Van-e B-terv arra az esetre, ha elveszítik a választásokat?
A baloldal egyelőre még az egymás közötti marakodással van elfoglalva, ezért nyilvánosan még nem sokat mond arról, hogy mihez akar kezdeni az országgal, de az már most világosan látszik, hogy ott végül mindig az történik, amit Gyurcsány Ferenc akar. Ha pedig az ő emberei kerülnek hatalomra, elveszik a családoknak járó kedvezményeket, megemelik a vállalkozások adóterheit, miközben végletesen eladósítják az országot – ezt már tudhatjuk abból, ahogyan legutóbb kormányoztak. Senki nem akarja ezt újra átélni. Magyarországnak nincs B-terve.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
