Azt már tudjuk, hogy nemváltó műtétekről lehet népszavazást tartani a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint, de a Határozatok Tárának friss kiadásából arról is értesülhettünk, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket nem engedett népszavazásra legutóbbi ülésén a testület. Az ingyenes egészségügyi ellátás, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának felvetése ebbe a körbe tartozik.
Az nem volt meglepetés, hogy az NVB nem állított akadályt a kormány népszavazási kezdeményezése elé. Az uniós helyreállítási forráselosztás egyeztetése alatt zajlott a magyar parlamentben a pedofilellenes törvény vitája és elfogadása, amelybe utóbb a homoszexuális tartalmú, vagy ilyen utalást tartalmazó műsorok sugárzásának korlátozását emelte be a kormánypárt. Részben emiatt a magyar terv elfogadása csúszott, más tagállamokhoz képest csak hónapokkal később jutunk hozzá a járvány negatív hatásainak ellensúlyozására szolgáló pénzügyi kerethez.
E vita részeként a kormány népszavazási kezdeményezést indított, melyben alapvetően az említett törvénnyel összefüggésben álló, természetesen a kormány narratívájába illeszkedő kérdéssort állítottak össze. Ennek előzményeként a "semmiből" született egy kormányrendelet, amelyben újból lehetővé tették a népszavazás megtartását, miután a veszélyhelyzetre hivatkozva korábban ilyenre nem kerülhetett sor.
Mint említettük, az NVB csont nélkül átengedte a kérdéseket, amelyekben egyebek mellett arra várnak választ a polgároktól, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek-e a nemátalakító kezelések.
Egy igen, öt nem
Arról viszont kevesebb szó esik, hogy ezzel párhuzamosan milyen egyéb döntéseket hozott a testület. Pedig több olyan kezdeményezés sorsáról is határoztak legutóbbi ülésükön, amelyeket nem a kormány nyújtott be. A magánszemélyek mellett a Magyar Munkáspárt több kezdeményezéséről is állást foglaltak, és egy kivételével mindet elutasították.
Az az egy, amely átment a szűrőn, a Magyar Munkáspárt kérdése, és így hangzik:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvényt úgy, hogy Magyarországon a tankötelezettség újra 18 éves korig tartson?”
A bizottság szerint ez a kérdés nem ütközik sem az Alaptörvénybe, sem a népszavazási eljárásról szóló törvénybe, így azt hitelesítette, erről tehát lehet népszavazást tartani. Jelenleg 16 év a tankötelezettség korhatára, de oktatási szakértők szerint túl alacsonyra lett beállítva a küszöb, sok gyerek esik ki emiatt a közoktatásból, ezért érdemes lenne visszaállítani 18 évre a korhatárt. Erre tehát egy érvényes és eredményes népszavazás után sor kerülhet.
De nézzük, melyek azok a kérdések, amelyek hitelesítését megtagadta az NVB. Schmuck Erzsébet - aki nem mellesleg ellenzéki képviselő - ezt a kérdést bocsátotta volna népszavazásra.
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?”
Az elutasítás indokául azt hozta fel a testület, hogy a hatályos szabályok értelmében az érvényes és eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, márpedig a 2030-as időhatár túlterjeszkedik ezen. Arra az időre pedig nem garantálható, hogy az akkori parlament nem hoz más döntést a kérdésben, mint amiről a benyújtó szavaztatná a polgárokat. Magyarul: ha a népakarat rá is kényszerítené a parlamentet a kérdésben szereplő törvénykezésre, az csak a törvény kihirdetésétől számított három évig lenne garantált, utána gyökeresen más irányú jogszabályt is elfogadhatnának a képviselők.
Egy másik, szintén elutasított kezdeményezés, amit a Magyar Munkáspárt nyújtott be (más kérdésekkel együtt) arra irányult, hogy a milliárdosok különadóval járuljanak hozzá a koronavírus járvány költségeihez. Erre azért nem tudott zöld lámpát adni a bizottság, meg költségvetési ügyekben - és ide tartozik a központi adózás is - nem lehet népszavazást tartani. Az egyértelműség követelményének pedig a "milliárdosok" megjelölés nem felel meg, ennél egzaktabban kellene meghatározni az adóalanyi kört.
Amiben a legnagyobb lett volna az egyetértés
Vélhetően elsöprő támogatást élvezett volna a Munkáspárt egy másik, megint csak elutasított kérdése, amely törvényben rögzítette volna, hogy a magyarországi politikai pártok ne részesülhessenek költségvetési támogatásban. Természetesen a politika finanszírozása ennél összetettebb dolog, de a közhangulat egyértelműen pártellenes ma Magyarországon. De ez mindegy is, mert az NVB - arra hivatkozva, hogy a megerősítő döntés a 2021-es vagy a 2022-es, már elfogadott költségvetési törvény módosítását igényelné - ezt a kezdeményezést is elutasította.
A Munkáspárt még egy kérdést nyújtott be, amely így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény, Szabadság és felelősség rész, XX. cikk (1) „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez” alapján, mindenki számára elérhető, ingyenes, államilag biztosított egészségügy legyen?”
Ezt pedig azzal torpedózta meg a bizottság, hogy a társadalombiztosítási ellátás ma Magyarországon járulékfizetéshez kötött, az Alaptörvény alapján pedig a járulékokról sem lehet népszavazást kiírni.
Hasonló sorsra jutott Keresztényi Zoltán előterjesztése, amely ezt a kérdést tartalmazta:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények vezetőjének megválasztásánál az intézmény fenntartójának egyharmad, az intézmény nevelőtestületének további egyharmad, valamint az intézmény szülői szervezetének és diákönkormányzatának együttesen szintén egyharmad szavazati joga legyen?”
Itt pedig azt a kifogást találta a testület, hogy nem lehet minden köznevelési intézményi szinten biztosítani a választásra jogosultakat (egy óvoda esetén nincs diákönkormányzat, mint egy iskolánál), ezzel pedig sérül az egyértelműség követelménye.
Ezek tehát azok a kezdeményezések, amelyek nem mentek át az NVB szűrőjén. Az még nyitott, mi lesz Karácsony Gergely főpolgármester által belengetett népszavazási kérdésekkel, köztük például a Fudan Egyetem ügyével. Arra minimális esély van, hogy ezekre a kérdésekre a 2022-es parlamenti választás előtt választ adjanak a polgárok, a népszavazásra befogadási eljárás ugyanis ez esetben hosszabb, mint a kormányzati kezdeményezés esetében.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályban hagyta a TikTok közösségi alkalmazás amerikai működésének lehetséges betiltását is tartalmazó törvényt pénteken. 
