A brit statisztikai hivatal negyedéves becslése szerint a júniussal zárult tizenkét hónapban 650 ezren érkeztek letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába. Az ONS szerint ez az eddigi legmagasabb éves bruttó bevándorlási adat. A nettó bevándorlás 335 ezer volt, ez szintén közel jár az eddigi rekordhoz.
A vizsgált időszakban rekordot döntött a Nagy-Britanniában letelepült külföldi EU-állampolgárok száma is, amely 284 ezerre nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakra becsült 265 ezerről.
Az ONS beszámolója szerint a júniussal befejeződött egy évben - most első ízben - a legnagyobb küldő ország Románia volt, ahonnan 54 ezren érkeztek. A nyolc többi közép- és kelet-európai EU-tagállamból összesen 42 ezren vándoroltak be Nagy-Britanniába ebben az időszakban. A brit EU-tagságról június 23-án tartották a népszavazást, amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Ez még nem igazán mérvadó
A vizsgált időszak éppen június végével zárult, így túl korai lenne annak latolgatása, hogy a népszavazás milyen hatást gyakorol a hosszú távú bevándorlási dinamikára. A statisztikai hivatal szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a referendumot közvetlenül megelőző időszakban érdemben módosultak volna a bevándorlási folyamatok.
Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás azt mutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
A kérdés különös jelentőségét az adja, hogy a bevándorlás az egyik legsarkalatosabb vitaforrás London és Brüsszel között.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
