Sajnos az utóbbi hónapokban kénytelenek voltunk hozzászokni ahhoz, hogy a pénzünk egyre kevesebbet ér. Kérdés, ennek mi lehet az oka? Talán a folyó fizetési mérleg, azon belül is a külkereskedelmi mérleg jelentős romlása, amelyet az válthatott ki, hogy Magyarország erősen rászorul a gázbehozatalra, azon belül is az oroszországira, és mivel az importáló hazai energiakereskedő cégeknek folyamatosan devizára van szükségük, ez nyomás alatt tartja a forintárfolyamot, praktikusan gyengíti azt?
Ám, ha a gázárak hatására zuhant nagyot a forint, akkor szeptember végétől miért nem erősödik a hazai fizetőeszköz? Méghozzá jelentősen? Hiszen azóta az irányadó, a rotterdami tőzsdén jegyzett TTF-gáz ára a 200 euró/mWh feletti szintről már 50 eurónyit esett (ez 25 százalékos csökkenés!), ám a forint nemhogy hasonló mértékben erősödött volna, hanem éppen ellenkezőleg, csak még lejjebb került, s október közepéhez közelítve valamennyi vezető külföldi devizával (az euróval, a dollárral, a svájci frankkal és az angol fonttal) szemben sorra döntögette a rémisztőbbnél is rémisztőbb történelmi mélypontokat. Vajon mi lehet ennek az oka?
S volt-e hatása annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember végén, azt követően, hogy monetáris tanácsa 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, bejelentette, megáll a kamatemelési ciklussal, az infláció ellen más eszközökkel fog harcolni? Hiszen azt lehetett látni, hogy e bejelentést követően kezdett szabadesésbe a forint, például az euróval szembeni akkori, 415 körüli árfolyama két hét alatt csaknem 20 egységgel ment feljebb. Ezt annak lehetett betudni, hogy a piac nem volt elégedett azzal, hogy megállt a kamatemeléssel az MNB, noha néhány nappal később a Központi Statisztikai Hivatal közel 26 éve nem látott éves inflációs mértéket (20,2 százalék) ért el?
Ha már infláció, azt már kész tényként kell elfogadnunk, hogy még a szeptemberinél is magasabb lehet a csúcs, hiszen ezt nemcsak az elemzők jelzik előre, hanem nem más, mint maga az MNB, akik ez év végére, a jövő év elejére várják a tetőzést. De vajon milyen szintig mehet még fel a fogyasztóiár-index?
Sokakat érintő kérdés, vajon mi lesz az energiaárakkal? Ezt már csak azért is aktuális feszegetni, mert ezek járultak hozzá – az élelmiszerek drágulása mellett – a leginkább ahhoz, hogy az éves infláció egyetlen hónap alatt, augusztusra szeptemberre 4,5 százalékpontot ugrott. S az éves szinten átlagosan már 35 százalékkal feljebb ment élelmiszeráraknak hol lehet a teteje?
Vajon nem lett volna logikusabb az árstopokat, az élelmiszerek mellett az üzemanyagokra vonatkozókat leállítania a kormánynak október 1-jével? Már csak azért is, mert az embernek az az érzése, hogy – paradoxnak tűnő módon – stop nélkül az élelmiszerek nem drágultak volna ennyire, hiszen a boltok nem kompenzálták volna a hatóságilag rögzített hat árú termékeken elszenvedett veszteségeiket.
Klasszis podcastunkban egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nyeste Orsolyával, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést október 12-én, szerdán – tehát a Magyar Nemzeti Bank két nappal későbbi, forinterősítő lépései előtt – rögzítettük.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
