Több mint hétmillió ember veszítheti el az összes munkanélküli ellátását szerte az Egyesült Államokban a héten, miután hétfőn lejárt az ezeket finanszírozó három szövetségi program, adta hírül a Washington Post.
Brutális megvonás
Emellett további közel 3 millió embertől vonják meg azt a heti 300 dolláros támogatást, amely a tagállami munkanélküli ellátást egészítette ki. Az említett segélyeket még másfél évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kezdetén vezették be ideiglenes jelleggel.
Az amerikai napilap által idézett elemzők szerint
ez az amerikai történelem egyik legnagyobb és leghirtelenebb segélymegvonása.
A Fehér Házban is tartanak attól, hogy emiatt milliók süllyedhetnek szegénységbe, és a mindennapi élelem beszerzése is gondot okozhat nekik. Helyzetüket rontja, hogy számos tagállamban ismét terjed a koronavírus-járvány, ami negatívan érintheti a munkaerőpiacot.
Csendes fájdalmat jósolok
-mondta a lapnak Andrew Stettner, a Century Foundation kutatója.
Úgy véli, hogy a múltbeli példák alapján az életminőség romlásával kell számolni.
Egy friss tanulmány szerint azok közül, akiktől már korábban megvonták a segélyeket – egyes államok már nyáron megszüntették azokat –, csak minden nyolcadik talált munkát.
Az ellátás nélkül maradtak drámaian csökkentették költéseiket, ami arra utal, hogy anyagi helyzetük megrendült.
Kontraproduktív a segélyezés?
Mások – főleg republikánusok és üzleti csoportok – viszont azt mondják, hogy a segélyezés – bizonyos élethelyzetekben – visszatartja az embereket a munkakereséstől, azaz munkaerőhiányt okoz, és lassítja a gazdaság helyreállását.
Michael Strain, az American Enterprise Institute Gazdasági Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint jobb lett volna, ha a támogatásokat fokozatosan, hónapok alatt szüntetik meg. Ugyanakkor összességében szerinte is itt az ideje a munkanélküli segélyek normalizálásának.
A munkanélküli ráta esik, nem pedig nő
-mondta arra utalva, hogy aki keres, az talál majd magának munkát. Szerinte a program, illetve annak megszűnésének munkaerőpiaci hatásait hónapok múlva lehet felmérni.
Egyelőre tehát az is kérdés, hogy csökkenni fog-e a munkaerőhiány a segélyezési programok lejárata után, azaz könnyebben találnak-e majd a cégek dolgozókat.
Hogy egy konkrét példát említsünk: az Argosy Cruises, amely Seattle környékén kínál hajókirándulásokat, a járvány előtt mintegy 250 főt foglalkoztatott, de tavaly augusztusban 85 százalékukat el kellett bocsátania. A járványhelyzet javulásával, idén áprilistól újraindították a céget, s most – a fizetésemelések és bónuszok ellenére – „hihetetlen kihívás” dolgozókat találni.
Nem igazán hiszem, hogy a kibővített munkanélküliségi ellátások az egyedüli okai a munkaerőhiánynak
- vélekedett a Washington Postnak Molly Schlobohm, a cég ügyvezetője.
Itthon is lasszóval fogják a dolgozókat
Magyarországon egyébként szintén számos cég és szakmai szervezet panaszkodik hosszabb ideje munkaerőhiányra. Gerendai Károly Sziget-alapító lapcsoportunk legutóbbi rendezvényén például azt mondta: a vendéglátóiparban a hiány miatt feljebb kúsztak a fizetések, a vendéglátóhelyek kénytelenek egymásra licitálni.
Beszélt arról is, hogy egyes álláshirdetéseikre hetekig nem jelentkezett senki. A járvány miatt ideiglenesen bezárt éttermeiből pedig a munkaerő egy részét átcsoportosította a Lupa Beachez, hogy fenn tudja tartani annak működését.
Visszatérve Amerikára: a segélyek hirtelen megszűnése jelentette kockázatnak a Fehér Ház is tudatában van. Ezért múlt hónapban kinyitott egy kiskaput a tagállamok előtt, hogy segíthessék a segélyektől eleső embereket: azokat a forrásokat is felhasználhatják megsegítésükre, amelyeket a márciusi mentőcsomag keretében kaptak.
Ugyanakkor az amerikai lap által megkérdezett államok csaknem mindegyike azt mondta, hogy nincsenek ilyen terveik, vagy jelezték, hogy a helyi törvényhozástól függ a döntés.
680 milliárd dollár segély
A sürgősségi munkanélküli segély létrehozásáról még a Trump-adminisztráció döntött 2020 tavaszán, mivel a járvány miatt zuhanórepülésben volt a gazdaság, és naponta csaknem egymillió amerikai került utcára.
Azóta mintegy 680 milliárd dollár munkanélküliségi segélyt utaltak ki a rászorulóknak. Ez volt az egyik legjelentősebb támogatási program a járvány idején az Egyesült Államokban.
Ami a konkrét számokat illeti, augusztusban a munkanélküliségi ráta 5,2 százalékra mérséklődött a júliusi 5,4 százalékról, összhangban az elemzői várakozásokkal. A munkanélküliek száma 8,4 millió volt, ami 300 ezres csökkenés júliushoz képest.
Bár mindkét érték jóval alacsonyabb a tavaly áprilisi csúcsértékeknél, tavaly februárban – a járvány kitörése előtt – a mostaninál jóval alacsonyabb, 3,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, azaz 5,7 millióan voltak állás nélkül. Ezzel együtt ugyanakkor számos szektorban jelenleg munkaerőhiány van.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
