Több mint hétmillió ember veszítheti el az összes munkanélküli ellátását szerte az Egyesült Államokban a héten, miután hétfőn lejárt az ezeket finanszírozó három szövetségi program, adta hírül a Washington Post.
Brutális megvonás
Emellett további közel 3 millió embertől vonják meg azt a heti 300 dolláros támogatást, amely a tagállami munkanélküli ellátást egészítette ki. Az említett segélyeket még másfél évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kezdetén vezették be ideiglenes jelleggel.
Az amerikai napilap által idézett elemzők szerint
ez az amerikai történelem egyik legnagyobb és leghirtelenebb segélymegvonása.
A Fehér Házban is tartanak attól, hogy emiatt milliók süllyedhetnek szegénységbe, és a mindennapi élelem beszerzése is gondot okozhat nekik. Helyzetüket rontja, hogy számos tagállamban ismét terjed a koronavírus-járvány, ami negatívan érintheti a munkaerőpiacot.
Csendes fájdalmat jósolok
-mondta a lapnak Andrew Stettner, a Century Foundation kutatója.
Úgy véli, hogy a múltbeli példák alapján az életminőség romlásával kell számolni.
Egy friss tanulmány szerint azok közül, akiktől már korábban megvonták a segélyeket – egyes államok már nyáron megszüntették azokat –, csak minden nyolcadik talált munkát.
Az ellátás nélkül maradtak drámaian csökkentették költéseiket, ami arra utal, hogy anyagi helyzetük megrendült.
Kontraproduktív a segélyezés?
Mások – főleg republikánusok és üzleti csoportok – viszont azt mondják, hogy a segélyezés – bizonyos élethelyzetekben – visszatartja az embereket a munkakereséstől, azaz munkaerőhiányt okoz, és lassítja a gazdaság helyreállását.
Michael Strain, az American Enterprise Institute Gazdasági Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint jobb lett volna, ha a támogatásokat fokozatosan, hónapok alatt szüntetik meg. Ugyanakkor összességében szerinte is itt az ideje a munkanélküli segélyek normalizálásának.
A munkanélküli ráta esik, nem pedig nő
-mondta arra utalva, hogy aki keres, az talál majd magának munkát. Szerinte a program, illetve annak megszűnésének munkaerőpiaci hatásait hónapok múlva lehet felmérni.
Egyelőre tehát az is kérdés, hogy csökkenni fog-e a munkaerőhiány a segélyezési programok lejárata után, azaz könnyebben találnak-e majd a cégek dolgozókat.
Hogy egy konkrét példát említsünk: az Argosy Cruises, amely Seattle környékén kínál hajókirándulásokat, a járvány előtt mintegy 250 főt foglalkoztatott, de tavaly augusztusban 85 százalékukat el kellett bocsátania. A járványhelyzet javulásával, idén áprilistól újraindították a céget, s most – a fizetésemelések és bónuszok ellenére – „hihetetlen kihívás” dolgozókat találni.
Nem igazán hiszem, hogy a kibővített munkanélküliségi ellátások az egyedüli okai a munkaerőhiánynak
- vélekedett a Washington Postnak Molly Schlobohm, a cég ügyvezetője.
Itthon is lasszóval fogják a dolgozókat
Magyarországon egyébként szintén számos cég és szakmai szervezet panaszkodik hosszabb ideje munkaerőhiányra. Gerendai Károly Sziget-alapító lapcsoportunk legutóbbi rendezvényén például azt mondta: a vendéglátóiparban a hiány miatt feljebb kúsztak a fizetések, a vendéglátóhelyek kénytelenek egymásra licitálni.
Beszélt arról is, hogy egyes álláshirdetéseikre hetekig nem jelentkezett senki. A járvány miatt ideiglenesen bezárt éttermeiből pedig a munkaerő egy részét átcsoportosította a Lupa Beachez, hogy fenn tudja tartani annak működését.
Visszatérve Amerikára: a segélyek hirtelen megszűnése jelentette kockázatnak a Fehér Ház is tudatában van. Ezért múlt hónapban kinyitott egy kiskaput a tagállamok előtt, hogy segíthessék a segélyektől eleső embereket: azokat a forrásokat is felhasználhatják megsegítésükre, amelyeket a márciusi mentőcsomag keretében kaptak.
Ugyanakkor az amerikai lap által megkérdezett államok csaknem mindegyike azt mondta, hogy nincsenek ilyen terveik, vagy jelezték, hogy a helyi törvényhozástól függ a döntés.
680 milliárd dollár segély
A sürgősségi munkanélküli segély létrehozásáról még a Trump-adminisztráció döntött 2020 tavaszán, mivel a járvány miatt zuhanórepülésben volt a gazdaság, és naponta csaknem egymillió amerikai került utcára.
Azóta mintegy 680 milliárd dollár munkanélküliségi segélyt utaltak ki a rászorulóknak. Ez volt az egyik legjelentősebb támogatási program a járvány idején az Egyesült Államokban.
Ami a konkrét számokat illeti, augusztusban a munkanélküliségi ráta 5,2 százalékra mérséklődött a júliusi 5,4 százalékról, összhangban az elemzői várakozásokkal. A munkanélküliek száma 8,4 millió volt, ami 300 ezres csökkenés júliushoz képest.
Bár mindkét érték jóval alacsonyabb a tavaly áprilisi csúcsértékeknél, tavaly februárban – a járvány kitörése előtt – a mostaninál jóval alacsonyabb, 3,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, azaz 5,7 millióan voltak állás nélkül. Ezzel együtt ugyanakkor számos szektorban jelenleg munkaerőhiány van.
Az ENSZ jelentése szerint idén, eddig már több civil halt meg Ukrajnában a háború miatt, mint tavaly a teljes évben. 
