Két olyan projektötlete van Gerendai Károlynak, amelyet – ha a körülmények lehetővé teszik – szívesen megvalósítana a jövőben.
Szálló a Lupánál
Az üzletember, aki saját bevallása szerint ”szállodafetisiszta”, lapunk csütörtöki online Klasszis Klub-találkozóján azt mondta:
az egyik projekt egy szállásszolgáltatás a Lupa Strandon (ez részben az ő vállalkozása), ahol egy „vízen álló bungalló-szállodát” húzna fel.
Ilyet még csak a „világ extra helyein” látott. A másik fejlesztés egy újfajta, itthon még nem ismert gasztróprojekt lenne, amiről már folytatott is tárgyalásokat.
Kiemelte ugyanakkor, hogy ezen tervek megvalósulása egyelőre bizonytalan. A vírusválság ugyanis őt is megviselte:
egyelőre hitelei vannak, nem pedig tartalékai, ezért előbb szeretne megerősödni.
Gerendai a cégcsoport bővítésében most nem gondolkodik, mert – mint fogalmazott – még meglévő portfóliójával sem látja az alagút végét. Jelenleg a veszteséges helyek „foltozása” zajlik. A kedvező hitelek ugyanakkor ösztönözhetik a fejlesztéseket, tette hozzá.
De ki fog itt dolgozni?
Beszélt arról is, hogy a vendéglátás jelenleg két nagy problémával küzd:
nincs elég munkaerő és vendég.
Annak, hogy a kereslet még nem állt vissza a Covid-járvány előtti szintre, több oka van: egyesek még nem mernek étterembe menni, mások pedig átálltak rendelésre vagy otthonfőzésre, azaz a pandémia idején elszoktak az étterembe járástól. Bár a tavaszi újranyitás idején volt egy nagy roham, az hamar lecsengett.
Gerendai két étterme közül az egyik ki sem nyitott, a másikat pedig július elsejével szeptemberig bezárta, hogy csökkentse a veszteségeket.
Az így felszabaduló munkaerő egy részét átcsoportosította a Lupa Beachez, hogy fenn tudja tartani annak működését. A munkaerőhiányt jelzi, hogy egyes hirdetéseikre hetek óta senki sem jelentkezett.
A hiány miatt a fizetések is feljebb kúsztak a vendéglátóiparban – főleg a szezonális munkáknál –, a vendéglátóhelyek kénytelenek egymásra licitálni. Sok a pályaelhagyó, akik a pandémia idején az építőiparban vagy áruházláncoknál helyezkedtek el. Őket pedig nehéz visszacsábítani egy olyan bizonytalan szektorba, mint a vendéglátás.
Házhoz mentek
Gerendai Károly szerint egyébként
elsősorban azok a vendéglátóhelyek kerültek bajba, amelyek nemzetközi vagy szűk vendégkörre specializálódtak.
A fine dining éttermek, ahol egy perc is számít a felszolgálásnál, nyilván nem tudtak simán átállni kiszállításra. Saját éttermei egyébként a háznál főzést kínálták fel a vendégeknek a pandémia idején: nem az ételt vitték házhoz, hanem a személyzetet.
Kedvenc éttermei közül tudomása szerint egyik sem húzta le végleg a rolót, mégha vannak is olyanok, amelyek még nem nyitottak újra.
Az üzletember összességében úgy véli, hogy nem véreztek el annyian a vendéglátószakmában a Covid-válság miatt, mint azt korábban feltételezték. Szerinte ugyanakkor még nem beszélhetünk túlélésről: egy újabb ütést sokan már nem viselnének el. Mint mondta,
a vírusválság előtt a cégek 10 százaléka ment tönkre az iparágban, most 20-30 százalék lehet ez az arány.
Arra a felvetésre, hogy lehet-e most árat emelni, azt mondta: ez reménytelen próbálkozás, mert amúgy sincs elég vendég, és akik vannak, azok is ár-érzékenyek. Megemlítette ugyanakkor, hogy megjelentek a nagyobb, akár 20 százalékos borravalók: egyes vendégek így fejezik ki lojalitásukat a szakmával.
Volt állami segítség, de...
Gerendai Károly az iparágnak szánt állami segítséggel (például áfacsökkentés, bértámogatás, járulékeltörlés, bérletidíj-mentesség) kapcsolatban kifejtette:
ezek egy része érdemi segítséget jelentett, ugyanakkor jobban végig kellett volna azokat gondolni.
Példaként említette, hogy az államtól vagy önkormányzattól bérelt helyiségek bérleti díjának eltörlésénél meg kellett volna nézni, hogy ez a cégek hány százalékát érinti. Az intézkedés a nem érintett cégeket még nagyobb bajba sodorta, és így feszültséget szült a szakmában.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Covid elleni oltást a vendéglátásban dolgozók számára is kötelezővé kellene tenni – ez a lehetőség kormányzati szinten is felmerült –, azt mondta: ez a szakma sem veszélyesebb ilyen szempontból, mint például a kiskereskedelem, mint ahogy azt sem hiszi, hogy koncerten jobban terjed a vírus, mint focimeccsen.
Gerendai egyébként nem küldené el automatikusan azokat a dolgozóit, akik elutasítják az oltást, de elbeszélgetne velük arról, hogy szerinte miért nem jogos a félelmük.
Összességében hajlik arra, hogy
a Covid-oltást kötelezővé kell tenni, mivel a közösség érdeke – a minél kiterjedtebb védettség – magasabb rendű az egyéni érdeknél.
De ha valaki fél a vakcinától, meg kell adni neki a lehetőséget az egyedi elbírálásra, tette hozzá.
Labor a fesztiválon
A Covid-válság fesztiválokra gyakorolt hatásával kapcsolatban a Sziget Fesztivál alapítója úgy fogalmazott: reméli, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet, és úgy együtt tudnak élni a koronavírussal, mint az influenzával. (Jelenleg csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehetnek részt ilyen eseményeken.)
Emlékeztetett arra, hogy a vírusválság előtt is voltak olyan kihívások – például terrorizmus –, amihez alkalmazkodniuk kellett. Így a járványkezeléssel kapcsolatban is új protokollokat kell kidolgozni:
a fesztiválok helyszínén szükség lehet például tesztelési lehetőségre és virológiai laborra, hogy a gyanús eseteket azonnal ki tudják szűrni.
A teljes beszélgetést itt tekinthetik meg:
9 millió volt a jegybanki alapítvány kasszájában. 
