A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,1 százalékkal, a cukoré 13,4, a tojásé 10,2 százalékkal, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 3,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2,6 százalékkal drágultak.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál.
Júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal csökkent, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenésének következményeként. E nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak, részben az üdülési szolgáltatások 2,2 százalékos havi áremelkedése nyomán.
Kétszámjegyű áremelkedés a boltokban
Legfrissebb Árkosár-felmérésünk szerint sem fékez az élelmiszerárak emelkedése: augusztus után szeptemberben is kétszámjegyű áremelkedést mértünk. Az áruházak szinte egységesen emelték az áraikat: 1,5-1,7 százalék közötti havi áremelés volt mindhárom helyen, összességében így az átlagos havi áremelés mértéke 1,6 százalék lett. Tavaly őszhöz képest tűnik igazán durvának az áremelkedés: 2236 forinttal nőtt a kosár átlagára, ami 11,2 százalékos átlagos áremelést jelent.
Kommentár
„Az adatok megfelelnek a várakozásoknak. Augusztusban éves szinten az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohánytermékek húzták felfelé az inflációt. Az is látszik, hogy a szolgáltatások inflációjánál nem látható lassulás” – értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette, hogy az inflációs trendeket jobban leképező - a változékony idényáras élelmiszerek, energia- és hatósági árak nélkül számolt - maginfláció kicsit gyorsult, 4,7 százalékos volt augusztusban, szemben a júliusi 4,5 százalékkal.
Tető után lassulás
„Mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a tető közelébe érhetett. Szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható. Decemberben 3,5 százalékos lehet a sima infláció” – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor jövő áprilisban és májusban átmeneti megugrással lehet számolni a bázishatás miatt: az idén ezekben a hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, valamint ingyenes volt a parkolás a járványintézkedések miatt, ezek pedig lefelé húzták az inflációt.
Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet.
A miniszter Facebookon reagált Tusk tegnapi nyilatkozatára. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
