Szeptember 7-én jártuk végig három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 élelmiszerből álló, egy átlagos családi nagybevásárlást leképező mintakosarunk ellenértéke. Az adatokat ezúttal is egy nappal a KSH (augusztusra vonatkozó) inflációs adatközlése előtt tesszük közzé, az eredmények alapján borítékolható, hogy ebben a hónapban is messze az átlagos árszínvonal-emelkedés fölött drágultak az élelmiszerek a hivatakos statisztika szerint is.
Ahogy arról közel egy hónapja beszámoltunk, júliusban 7,8 százalékos volt a KSH felmérése szerint az élelmiszerárak éves emelkedése, több mint duplája a 3,8 százalékos átlagos inflációnak. Az összes főcsoport közül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben. Saját felmérésünk a hivatalosnál is nagyobb éves áremelkedést jelzett ezen a fronton, az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteiben 11,8 százalékkal drágábban pakolhattuk meg a bevásárlókocsit augusztusban, mint egy évvel korábban. Friss felmérésünk szerint a folyamat egyáltalán nem lassult: szeptember elején az előző havinál is drágábban lehet bevásárolni.
Az áruházak szinte egységesen emelték az áraikat: 1,5-1,7 százalék közötti havi áremelést tapasztaltunk mindhárom helyen, összességében így az átlagos havi áremelés mértéke 1,6 százalék lett, 352 forinttal kell többet hagynunk ugyanazért a bevásárlókocsiért, mint augusztusban.
Tavaly őszhöz képest tűnik igazán durvának az áremelkedés:
2236 forinttal nőtt a kosár átlagára, ami 11,2 százalékos átlagos áremelést jelent.
|
Éles különbség nincs az áruházak árpolitikája között: az Interspar 9,5, a Tesco 10,7, az Auchan pedig 13,2 százalékkal lett drágább egyetlen év alatt. A legolcsóbb és a legdrágább áruház között a különbség mindössze 5 és fél százalékos.
Ezek a folyamatok természetesen új történelmi csúcsra repítették az Árkosár értékét:
22 279 forintot még sosem kellett adni a minta-élelmiszerkosarunkért.
Az is rekordot jelent, hogy az egyik áruházban már nem úszhattuk meg a nagybevásárlást 23 ezer forint alatt. Mivel az egyes láncok összesített árai közel vannak egymáshoz, akkor sem tudnánk sokat spórolni, ha minden terméket ott szereznénk be, ahol a legolcsóbban adják: ez esetben 20 494 forint lenne a nagybevásárlás végösszege - a már-már lehetetlennek tűnő logisztikai bravúrral is csak 1785 forintot spórolnánk meg az átlagos értékhez képest.
Magyarázat: az időjárás, a bérköltségek és egy beismerés a gyenge forintról
Az élelmiszerárak emelkedése már olyan szintre ért, hogy a napokban a kormányzat is magyarázni kényszerült a folyamatokat - egy ellenzéki kérdésre adott válaszban még egy új elem is megjelent a korábbiakhoz képest. Laptársunk, az mfor.hu idézte az agrárminisztert: Nagy István a szezonális termékek esetében a kedvezőtlen időjárással, valamint az alacsony kínálattal magyarázta a folyamatot, a feldolgozott élelmiszereknél pedig az alapanyagok árának emelkedésével, a világpiaci árak változásával és a növekvő bérköltségekkel. A magyarázatban új elemként megjelent a gyenge forint árfelhajtó hatása is, ami az exportból származó élelmiszereket, gyümölcsöket érinti.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A miniszter az alacsony kínálat esetében példaként az almát említette - Árkosarunkban ez a gyümölcs hónapok óta a legnagyobb éves áremelkedést produkálta. Nincs ez másként most sem: 130 százalékkal drágábban találtunk most almát a hipermarketekben, mint egy évvel ezelőtt. A gyenge hazai termés miatt nagyobb arányú importra is szorulunk, a magyar mellett egyebek közt osztrák és olasz almát is kínálnak az áruházak, hogy ne maradjunk ellátatlanul. Itt pedig értelemszerűen begyűrűzik a magyar fogyasztók pénztárcájába a gyenge forintárfolyam is. Ráadásul az idei termés is sokkal gyengébb az átlagosnál, jól látszik, hogy a hazai szezonkezdet sem segített sokat az árakon. Valamennyit azért érezni ebből: az előző havinál 30 százalékkal olcsóbban találtunk most almát, de ez csak annyit eredményezett, hogy háromból két áruházban már valamivel 500 forint alatt is beszerezhetjük a gyümölcsöt. Mindenesetre a korábbiakkal ellentétben idén nem (és jó eséllyel jövőre sem) lesz olcsó vitaminforrás az alma, pedig a járványhelyzetben a szokásosnál is fontosabb az immunrendszerünk támogatása.
Az almán kívül nem találtunk olyan terméket, amit jelentősen (tehát 10 százalékot meghaladó mértékben) olcsóbban adnának most az áruházak, mint egy hónapja. 20 százalékot drágult viszont augusztus óta az UHT tej, 11-16 százalékot a banán, a kávé, a tea és a száraztészta.
Egy év alatt a jelentős áremelkedéshez (az alma 130 százalékos drágulásán kívül) több mint 40 százalékkal járult hozzá a tea, bő 30-cal a tojás és egyes szénsavas üdítőitalok. 20 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk a banánnál, a cukornál, a májasnál és egyes tömény szeszesitaloknál. Több mint 10 százalékot drágult egy év alatt a kenyér, az UHT tej, a rizs, az olaj, a párizsi és a Túró Rudi.
Jön a nyugdíjkompenzáció
Az év elején - az akkori inflációs várakozások alapján - 2,8 százalékkal emelték a hazai nyugdíjakat. Ezt gondolta elegendőnek ahhoz a kormány, hogy legalább a nyugdíjak reálértékét szinten tudja tartani. A jogszabály azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben az első 8 hónap havi statisztikája ennél magasabb árszínvonal-emelkedést jelez, nyugdíj-kiegészítést kell fizetni.
Az élelmiszerek árának emelkedése különösen a nyugdíjasokat és az alacsonyabb jövedelműeket érinti rosszul, az ő fogyasztásuknak ugyanis nagyobb részét teszi ki ez a termékkör. Mivel az ennek figyelembevételével számolt nyugdíjas infláció hónapok óta magasabb, mint az átlagos áremelkedés szintje, a jogszabály szerint ezt kell figyelembe venni a nyugdíjkiegészítés megállapításánál. Erről bővebben reggeli összeállításunkban írtunk.
Havi legolcsóbbak
Mint minden felmérésünkben, ezúttal is kiválasztottunk három terméket a polcokon, és megvizsgáltuk, hogy - márkára és minőségre való tekintet nélkül - hol lehet azokat a legolcsóbban beszerezni.
| Hogyan számoltunk? Kosaras módszertan >>> |
Aki a drága alma helyett inkább szőlőt venne, egyelőre nem tud érdemben spórolni: a legolcsóbbat az Auchanban találtuk, kilónként 398 forintot kértek akciósan a Görögországból származó gyümölcsért. (Magyar szőlőt egyébként 599 forintért kínáltak, és nem is nézett ki jól.) Az Intersparban az olasz import szőlő volt a legolcsóbb, kilónként 479 forintért. A Tescóban ottjártunkkor nem volt szőlő a zöldségosztályon.
Bár az iskolakezdéshez nem igazán kapcsolódnak tipikus élelmiszerek, megnéztük, mennyibe kerül egy kiló diákcsemege. (A Wikipedia szerint történelmileg valóban van köze a diákoknak ahhoz, hogy miért pont ezt a nevet kapta a mag-aszaltgyümölcs-keverék - más kérdés, hogy pár évszázada még a diákok jómódúnak minősültek, ezért engedhették meg maguknak a drága csemegét.) Mivel a diákcsemege receptúrája nincs kőbe vésve, az árban is nagy a szórás attól függően, hogy milyen árfekvésű magokkal keverik a mazsolát; mindenesetre a legolcsóbb az Auchanban kínált Naturfood Diákcsemege volt (kilónként 2245 forint), a Tesco lédig diákcsemegéje pedig kilónként 2799 forintba kerül. Az Interspar kínálatában a legolcsóbb a Mogyi terméke volt kilónként 4290 forintért.
Az iskolakezdés miatt felpöröghet a kollégiumban, albérletben különösebb főzőtudás nélkül is elkészíthető élelmiszerek kereslete is, ezek közül a mirelit pizzát vizsgáltuk meg most alaposabban. Az Intersparban a Bestbuy márkájú Margherita pizza már 997 forintos kilónkénti áron beszerezhető; az Auchanban a Dr. Oetker-féle sonkás vagy gombás fagyasztott pizza is 1409 forintért kapható. A Tescóban a legolcsóbb a sajátmárkás pizza, a sonkás és a szalámis verzió is 1430 forintba került ottjártunkkor.
Romlik az osztrák közfinanszírozás állapota. 
