Durván elszálltak az élelmiszerárak: 10 százalék fölé került az éves áremelkedés

Az élelmiszerárak az elmúlt hónapokban mind a KSH, mind pedig a Privátbankár.hu rendszeres felmérései szerint magasan az átlagos infláció felett emelkednek. A hivatal legfrissebb adatai júniusról szólnak (a júliusi adatokat holnap, azaz kedden publikálják), eszerint a 2,9 százalékos átlagos éves inflációhoz 7,8 százalékos élelmiszerár-növekedés társult; a Privátbankár Árkosár-felmérése júliusban 5,5 százalékos éves áremelkedést mutatott ki.

Hogy az élelmiszer-árak ilyen mértékű emelkedése milyen káros társadalmi következményekkel jár, arra laptársunk, az mfor.hu - az Árkosáron alapuló - elemzése mutat rá: a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló nemcsak egyre szélesebbre nyílt az elmúlt 10 évben, de a társadalom alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétege gyakorlatilag semmit nem tudott előrébb lépni egy évtized alatt sem, amennyiben a legfontosabb fogyasztási termékeiket tartalmazó kosarat vizsgáljuk. A teljes elemzés itt olvasható >>

Több mint 13 éve tartó felmérés-sorozatunk augusztusi adatgyűjtése 7-én történt, ekkor jártuk végig 3 hazai hipermaket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára az előző hónaphoz és tavaly augusztushoz képest.

Kétszámjegyű áremelkedés - mindenhol

Ha a havi adatokat nézzük, akár még örülhetnénk is: háromból két hipermarketben csökkentek az árak júliushoz képest, egyedül az Auchanban mértünk 5,5 százalékos áremelkedést. Az átlagár így gyakorlatilag nem változott, 10 forinttal marad el a kosárérték az előző havi történelmi csúcstól. 

Tavaly augusztushoz képest viszont igen jelentős áremelkedést jelent az, hogy most 21 927 forintért tudtuk megpakolni a bevásárlókocsit. Ez nem egyetlen áruház kiugró áremelésének a következménye: mindenhol kétszámjegyű áremelést tapasztaltunk éves összehasonlításban.

Az Interspar 10, a Tesco 11, az Auchan pedig 14,5 százalékkal lett drágább egy év alatt.

Miközben az augusztus általában nem a jelentős áremelkedések hónapja szokott lenni (az éves árindex elmúlt 10 éves átlaga mindössze 2,8 százalék), most 11,8 százalékos éves áremelkedést mértünk a nyár utolsó hónapjában. Ez azt jelenti, hogy 2318 forinttal többe kerül most átlagosan a nagybevásárlás a hipermarketekben, mint egy évvel ezelőtt.

Aki képes lenne végrehajtani azt a logisztikai bravúrt, hogy mindent ott vásárol meg, ahol a legolcsóbban adják, az sem úszná meg 20 ezer forint alatt a bevásárlást: a kosárérték ebben az esetben 20 054 forint lenne.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Az, hogy havi szinten gyakorlatilag nem változott a kosárérték, leginkább annak köszönhető, hogy banánt, krumplit, chipset és egyes üdítőket 10-15 százalékkal olcsóbban vehettünk most meg, mint egy hónapja. Tovább száguld viszont az alma ára: egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágult a legkedveltebb gyümölcs. A múlt havi akciók elmúltával a tojás ára is sokat emelkedett júliushoz képest, 28 százalékkal többet kellett most fizetnünk érte.

Éves összehasonlításban szintén a banánnál, a krumplinál és a chipsnél mértünk 10 százalékot meghaladó árcsökkentést, rengeteg terméknél viszont 10 százalékot meghaladó áremelést találtunk tavaly augusztushoz képest. Az áremelkedést az alma vezeti: most már 133 százalékkal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt, ráadásul a kínálat is erősen beszűkült.

Két áruházban 600, egy áruházban pedig 900 (!) forint volt a legolcsóbb alma.

30 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk a tojásnál, 20 százalék körülit a kávénál, párizsinál, a cukornál, a Túró Rudinál és a tejfölnél is. Mindemellett több mint 10 százalékkal drágább idén az ásványvíz, a kóla, egyes tömény szeszesitalok, a margarin, a sajt, az étolaj, a tea és a kávé is, mint tavaly.

A 30 vizsgált termék felénél mértünk tehát legalább 10 százalékos éves áremelkedést.

Havi legolcsóbbak

A hazai sajtóban az elmúlt héten részletesebben is foglalkoztak a gyümölcsök jelentős áremelkedésével, kollégáink is nyilatkoztak az Árkosár tapasztalatairól. Tüzetesebben megnéztük most a dinnye árát: a szezon közepén már mindenhol kínálnak magyar termést, a múlt havi 200 forint körüli átlagár után az Auchan és az Interspar 149 forintért adja a legolcsóbb dinnye kilóját (előbbi medgyesegyházi termés, utóbbi pedig magszegény változat), a Tesco pedig már 119 forintra akciózta le a magyar dinnyét.

A házilag befőzött baracklekvár egyelőre luxusnak tűnik: a Tesco 999 forintért adta a sárgabarackot, az Auchan és az Interspar pedig 1399 forintot kért kilójáért.

Szintén az elmúlt időszakban jelentek meg cikkek a liszt árának várható emelkedéséről, ezért alaposabban megnéztük a kiindulási pontot: a legolcsóbb lisztet most a Tescóban és az Auchanban találtuk (sajátmárkás, kilónként 109 forintért), az Interspar legolcsóbb lisztje a Szatmári malomban készül és 195 forintot kérnek érte. 

Maszkot hordani kötelező - elég, ha a tokánkat melegíti?

Ahogy azt a jogszabályok is előírják, a felmérést a hipermarketekben maszkban végeztük. Ez a nyári hőségben egyre kényelmetlenebb, de szükségszerű, főleg a második hullám árnyékában; tapasztalataink szerint a védőeszközt sokan csak dísznek, vagy legalábbis a jogszabályi megfelelés miatt hordják. Minden meglátogatott áruházban számos felirat és legalább egy biztonsági őr figyelmezteti a belépőket a kötelező maszkviselésre - bent az üzletben azonban senki sem figyel arra, hogy ez rendeltetésszerűen történjen. A vásárlók fele az orrára nem húzza rá a maszkot, sokan pedig a bejutás után csak a tokájukat takarják vele. Két hete a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elimerte, hogy ezen a téren érzékelhetően lazul a fegyelem; és bár a rendőrségnek megvan az eszköze arra, hogy egy bolt, benzinkút bejáratánál vagy épp tömegközlekedési eszközökön ellenőrizze a maszkviselést és adott esetben bírságoljon, de egyelőre a figyelemztetést elegendőnek tartja a miniszter, és a lakosság közreműködését, önkéntes jogkövetését kérte. Jobb híján egyelőre mi is ezt javasoljuk az Árkosár-felmérés tapasztalatai alapján. A friss statisztikák szerint május óta nem látott tempóban nő a fertőzések száma, az aktív fertőzöttek száma újra a 600-at közelíti.