Az Európai Bizottság ma közzétette azon 13 tagállamra vonatkozó részletes vizsgálatainak eredményeit, amelyek esetében a riasztási mechanizmus keretében múlt novemberben elkészített jelentés makrogazdasági egyensúlyhiányra utaló jeleket tárt fel.
Nincs még vége a kiigazításnak
A Privátbankárnak is eljuttatott részletes vizsgálatok megállapították, hogy Európában folyamatban van a makrogazdasági kiigazítás, azonban jellege és üteme az egyes tagállamokban eltérő.
Általában jellemző a folyó fizetési mérlegek hiányának csökkenése, a fajlagos munkaerőköltségek konvergenciája, a túlzott ingatlanárak korrekciója és a magánszektor eladósodottságának mérséklődése - a különböző kihívások miatt azonban várhatóan következő években megmaradnak az országok közötti növekedési eltérések.
A legtöbb országban még nem fejeződött be a kiigazítás. Számos uniós gazdaság továbbra is jelentős kihívásokkal küzd az államadósság, a magánszektor eladósodottsága és az ingatlanpiacokon zajló korrekció miatt - írja a Bizottság.
11 országban nem túlzott az egyensúlyhiány, 2-ben igen
A Bizottság azt kéri attól a tizenegy országtól (Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság), amelyek esetében az egyensúlyhiányt nem találták túlzottnak, hogy nemzeti reformprogramjaikban, valamint stabilitási és konvergenciaprogramjaikban vegyék figyelembe a részletes vizsgálatok megállapításait.
A Bizottság május 29-én átfogó szakpolitikai ajánlásokat ad ki ezen országok számára a meglévő egyensúlyhiányok megszüntetése és újak megelőzése céljából.
Két tagállamban, Spanyolországban és Szlovéniában túlzott egyensúlyhiány megállapítására került sor. Spanyolországban a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje továbbra is komoly kockázatot jelent a növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Szlovéniában jelentősek a pénzügyi szektor stabilitására ható, a vállalatok eladósodottságából és a hitelállomány leépítéséből eredő kockázatok, amit súlyosbítanak az államháztartási kapcsolódások is.
A Bizottság a Ciprus gazdaságával foglalkozó vizsgálat eredményét végül nem teszi közzé. Ez az eurócsoport és a ciprusi hatóságok között létrejött politikai megállapodás következménye: az országra ugyanis így már egyébként is megerősített gazdasági felügyelet vonatkozik.
Idő kell még
Olli Rehn, a Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke elmondta: a tagállamok és az Unió határozott szakpolitikai intézkedései hozzájárulnak az európai gazdaság egyensúlyának helyreállításához. "Azonban továbbra is komoly kihívásokkal nézünk szembe: időre van még szükség ahhoz, hogy lezárjuk azoknak az egyensúlyhiányoknak a megszüntetését, amelyek a válságot megelőző évtizedben ellenőrizetlenül kialakulhattak és gazdaságunkra nézve változatlanul nagy terhet jelentenek.”
Számos tagállamban szorosan nyomon kell követni a makrogazdasági egyensúlyhiányt. A strukturális reformok iránti határozott elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy az egyensúlyhiányok megszüntetése a lehető legzökkenőmentesebb legyen és létrejöjjenek a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés feltételei - írja a Bizottság.
Vállalkozásbarát környezet és Széll Kálmán Terv - ez kéne nekünk
A Magyarországgal foglalkozó részletes jelentés megállapítja: az ország makrogazdasági egyensúlytalanságokkal küzd, amely további figyelmet és határozott intézkedéseket igényel.
Magyarország több fontos szabályozási kihívással szembesül. Ezek közül a legfontosabb a jelenleginél sokkal inkább válllakozásbarát környezet kialakítása. A jelentés szerint az elmúlt időszakban különösen a nagyméretű, szolgáltatószektorban tevékenykedő cégek szenvedték meg az adópolitikai változásokat. Magyarország kilábalásához elengedhetetlen a nemzetközi tőke szerepének erősödése, ehhez azonban növelni kell a kiszámíthatóságot, felül kell vizsgálni a vállalati különadók rendszerét.
Ezen kívül helyre kell állítani a hitelezést: ehhez a pénzügyi szektor adóterheinek mérséklése mellett a kormányzat és a bankszektor közötti megállapodásra is szükség van (ebbe az irányba mutat a jegybank és a bankok között a napokban is folyó tárgyalássorozat).
Szükség van a fiskális konszolidáció folytatására, ehhez azonban olyan eszközöket kell választani a Bizottság szerint, amelyek nem hátráltatják a középtávú növekedést - ehhez akár egy nemzetközi hitelszerződés is jó eszköz lenne. További lépésként a Széll Kálmán Terv teljes bevezetését is javasolja a Bizottság.
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
