A kutatásban résztvevők 53 százaléka meg van győződve arról, hogy az iparág nyeresége további növekedés előtt áll, és csak 38 százalékuk aggódik a profitkilátások miatt. A cégvezetők optimizmusa más területekre is kiterjed, így például arra is, hogy az iparág képes lesz kezelni a következő nagy átalakulást. Többségük úgy gondolja, hogy az elektromos járművek piaci részesedése drámaian megnő 2030-ra.
"Légitaxik, előfizetéses autóhasználat, széles körben elérhető elektromos gyorstöltők, az iparágba belépő technológiai cégek – ilyen fejleményekre számíthatunk a következő 10 évben” – jelentette ki Gary Silberg, a KPMG globális autóipari vezetője.
„A trendeket Európában, így hazánkban is segíti a szabályozás szigorodása” – véli Oletics Zoltán a KPMG magyarországi cégének autóipari szakértője. A flottaszintű kibocsájtás értékelésében idén még kétszeres súllyal lehet figyelembe venni az elektromos autókat, azaz egy EV két hagyományos robbanómotorral szerelt autó CO2 kibocsájtását negligálta minden gyártó esetében. 2022-től az egy az egyben elszámolást kell alkalmazni, azaz a szigorodó flottaszintű kibocsájtási mutatók (95g/km az évtized végére 59 g/km-re csökken) teljesítése csak fokozott EV értékesítéssel érhető el”.
Az optimizmusba némi félelem is vegyül. Az ellátási láncokat érintő gondok miatt – például a félvezetők, az acél, a ritka földfémek és más ritka alapanyagok ára és hozzáférhetősége okán – a felsővezetők több mint fele aggodalommal tekint a jövőbe. A megkérdezettek 55 százaléka a munkaerőhiányt is aggasztónak tartja, mert a szektor szereplői nemcsak egymással, hanem más iparágakkal is versengenek a tehetséges munkavállalókért. E kockázatok kezelése a következő években valószínűleg sok fejtörést okoz majd a felsővezetőknek.
A felsővezetők 77 százaléka úgy véli: a felhasználók elvárják, hogy utazás közben gyorsan, 30 perc alatt feltölthessék kocsijukat, ám a ma üzemelő töltőállomások többségénél ez egyelőre több mint 3 órát vesz igénybe. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy véli, hogy az elektromos kocsik széleskörű elterjedése akár kormányzati támogatás nélkül is megvalósulhat, 91 százalék mégis támogatja ezeket a programokat.
„Az EV-k értékesítési trendje Magyarországon is pozitív, bár a bázis alacsonyabb. Míg az EU-ban 4 év alatt 4,5 szeresére nőtt a hibrid és EV állomány, addig idehaza ez az érték 5,6-szoros változást mutat, ami mintegy 87.000 regisztrált hibrid/EV járművet jelentett 2020-ban” – mondja Oletics Zoltán.
A tapasztalatok szerint a technológiai és az autóipari szektor egyre közelít egymáshoz, ez pedig új együttműködésekhez és új belépők megjelenéséhez vezet. Egyes startupok dollármilliárdokat is képesek összegyűjteni, az iparág vezetői pedig arra számítanak, hogy a piacon megjelennek a technológiai vállalatok is.
A következő években a járművásárlás terén is alapvető változásokra lehet készülni – a megkérdezett felsővezetők 78 százaléka úgy látja, hogy 2030-ra már az online értékesítés dominál majd. Ezzel párhuzamosan csökken a kereskedők jelentősége, a megkérdezett zöme szerint 2030-ban az autók több mint 40 százalékát már közvetlenül a gyártók értékesítik majd.
Az online kereskedelem térhódításával az iparági vezetők arra is számítanak, hogy a gyártók egyre inkább pénzzé teszik az általuk felhalmozott adattömeget. A válaszadók 43 százaléka azt jósolja, hogy a gyártók eladják majd az adatokat, például a biztosítótársaságoknak.
Csak Irán atomfegyver-programjával. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
