A tájékoztatás szerint a G20-as országcsoport Rómában megrendezendő csúcstalálkozója és a skóciai Glasgowban tartandó jövő heti nemzetközi klímacsúcs előtt, amelyen a kínai elnök nem lesz jelen, a két vezető a jelentősebb nemzetközi kérdésekről egyeztetett, egyebek mellett a koronavírus miatti járványhelyzetről, a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről, a kereskedelmi kérdésekről, az iráni nukleáris programról, valamint az afganisztáni helyzetről.
Miután a jövő év elején Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, Emmanuel Macron arra kérte a kínai elnököt, hogy folytassa az európai-kínai kapcsolatokban megkezdett kiegyenlítést a nagyobb kölcsönösség irányában, mindenekelőtt a kínai piacok hozzáférhetőbbé tételében az uniós tagállamok számára - hívta fel a figyelmet az Elysée-palota.
Emmanuel Macron azt is szorgalmazta, hogy Kína "foganatosítson konstruktívabb megközelítést az Európai Unió tagállamaival, valamint az Európai Parlament képviselőivel és intézményeivel szembeni ellenintézkedések megszüntetésével. Ezeket azért léptette életbe Kína, mert március 22-én az EU Külügyek Tanácsa az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket fogadott el a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a muzulmán ujgurokkal szembeni üldöztetés miatt. A kérdésben a francia elnök azt kérte Kínától, hogy tartsa tiszteletben a kényszermunka elleni és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek ratifikációját érintő kötelezettségvállalásait.
Az éghajlatváltozást érintően Emmanuel Macron arra ösztönözte Kínát, hogy tegye közzé a nemzeti szintű vállalásait és azt, hogyan képzeli el konkrétan a karbonsemlegesség elérését. A kínai elnök szeptemberben jelentette be az ENSZ közgyűlésén, hogy 2060-ig Kína nullára akarja csökkenteni a károsanyag-kibocsátását. Ehhez Peking, egy vasárnap megjelent közlemény szerint, 2060-ig 20 százalékkal kívánja csökkenteni a fosszilis energiaforrások használatát.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
