Július közepén a forint soha nem látott mélységekbe zuhant, az euróval szemben például egészen a korábban szinte elképzelhetetlennek tartott 417-es szintig is eljutott. Aztán egy nyugodalmasabb időszak következett, amikor a hazai fizetőeszköz 400 alá is visszaerősödött. Július utolsó hetébe fordulva azonban ismét veszített az értékéből, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank újabb kamatemeléseket hajtott végre. Mi lehet ennek az oka?
Ma már gyakorlatilag mindenki a saját bőrén érzi, mennyire fontos, hogy Magyarország megállapodjon Brüsszellel, s hozzáférhessen az uniós pénzekhez. Ennek 2022. december 31-éig meg kell történnie. A kormánytagok – jelesül Navracsics Tibor és Varga Judit – optimistán nyilatkoznak, de vajon elég lesz-e öt hónap a megállapodáshoz? Mennyi pénz forog egyáltalán kockán?
Ugyanakkor a sorozatos kormányzati megszorításokból – vagy ahogy az Orbán-kabinet kicsit eufemisztikusan propagálja: kiigazításokból – lehet-e arra következtetni, hogy a kormány sem bízik az EU-val való megállapodásban? Vagy ezekre a zsebbevágó intézkedésekre – a teljesség igénye nélkül: extraprofit-adó, kata kinyírása, rezsicsökkentés csökkentése, állami beruházások elhalasztása, minisztériumi nadrágszíj-megszorítások – mindentől függetlenül is szükség lett volna?
Ha már rezsicsökkentés. A világpiaci energiaárak egekbe szökkenése kapcsán felmerül, vajon elegendő lesz-e, ha csak az átlag felett fogyasztóknak kell majd a jelenlegi többszörösét kifizetniük, vagy esetleg januártól már másoknak, az átlag alatti mértéket fogyasztóknak is jóval mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk? Vagyis 2023-tól jön az igazi feketeleves?
Annak viszont már korábban el kell dőlnie, mi lesz az árstopokkal. Hat élelmiszerfajta, valamint az üzemanyagok (benzin, dízel) egyelőre október 1-jéig nem drágulhatnak, de különösen a rezsiszabályok átírása miatt egyre biztosabbnak tűnik, hogy ez a hatósági korlátozás sem lesz tovább fenntartható. Vagy mégis? S ha kivezetik az árstopokat, akkor azt hogyan teszi majd meg a kormány, fokozatosan, vagy akár egy ütemben?
Klasszis podcastunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést július 27-én, szerdán rögzítettük.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
