|
| Ritz-Carlton Hotel, Rijád (Pixabay) |
Csúnya hírek jöttek a hétvégén és ma is a Közel-Keletről, amelyek akár háborús veszélyre is utalhatnak. Az egyik hír az volt, hogy tisztogatás kezdődött szombaton, korrupcióellenes kampány keretében „hercegeket, milliárdosokat, minisztereket és volt vezető tisztségviselőket” tartóztattak le a Bloomberg megfogalmazása szerint, órák alatt. Az üstökösként emelkedő karrierű, mindössze 32 éves trónörökös, Mohammed bin Salman áll emögött, akit épp aznap nevezett ki a király az új korrupcióellenes szuperbizottság élére.
A letartóztatottak száma mintegy három tucat, köztük 11 herceg. (A szaúd-arábiai hercegek száma állítólag sok száz, talán több ezer. A Wikipedia szerint az uralkodó Szaúd család tagjainak száma 15 ezer, bár ezek közül csak mintegy 2000 fő tartja kezében a hatalmat.)
Gazdasági és katonai ambíciók
A Bloomberg szerint 2015 óta a trónörökös fokozatosan szorítja ki a hatalomból az idősebb generációjú tisztségviselőket, és saját embereivel helyettesíti őket. Most így járt például a Nemzeti Gárda parancsnoka, Miteb bin Abdullah herceg is. Mohammed bin Salman nevéhez kötik, hogy az országot nagy léptekkel igyekszik felkészíteni az olajkorszak utáni időre, de a jemeni háborút és a katari politikai válságot is a számlájára írják.
Úgy tűnik, már csak nagyon kevés választja el attól, hogy minden lényeges hatalom az ő kezében legyen. A nemzetközi kommentárok, Németországtól Nagy Britanniáig és az USA-ig, általában azt emelik ki, hogy a letartóztatottak gazdasági vagy katonai szempontból jelentős pozíciókat töltöttek be. Lefogásuk pedig a trónörökös hatalmának megszilárdításának része lehet. „Eliminálja a belső konkurenciát” – írta a német Heise.de. Állítólag családi kötelékek mentén is folyik a harc, a Najaf-ág júliusi eliminálását követően most az Abdullah-ág van soron.
Kié a rakéta?
De egyéb aggasztó események is voltak, Jemenből az egyik ellenfél rakétát lőtt ki Rijádra, a szaúdi fővárosra, amit állítólag már a levegőben megsemmisítettek. Erre Szaúd-Arábia egyből Iránt kezdte el válaszlépésekkel fenyegetni. A Jemenben folyó háborúról úgy tartják, „proxy war”, azaz helyettesítőkön, képviselőkön keresztül folyó háború, lényegében Szaúd-Arábia és Irán között. Az országot a szaúdiak két és fél éve bombázzák.
Bizonyára nem véletlen, hogy a szombati tisztogatás után alig egy nappal, vasárnap Asir tartomány vezetője, Mansour bin Moqren szaúdi herceg lezuhant helikopterével, és sok más tisztségviselővel együtt halálát lelte. Mansour bin Moqren korábban az udvarban tanácsadóként dolgozott, apja ráadásul a titkosszolgálatot vezette egy időben a BBC szerint.
Minden idők legnagyobb gyakorlata
Lefogták Alwaleed bin Talal Al Saud herceget is, akinek vagyonát a Forbes 16,8 milliárd dollárra becsüli, és olyan cégekben van meghatározó részesedése, mint a Twitter, a Citigroup vagy a Four Seasons szállodalánc. Az „áldozatokat” egyébként eddig nem kell nagyon sajnálni a fogva tartásuk körülményei miatt, állítólag házi őrizetben vagy az öt csillagos Ritz Carlton szállodában tartják őket fogva.
Véletlen vagy sem? Az alternatív nézőpontokra érzékeny Zerohedge oldal tálalásában miután a szaúdiak háborús cselekménynek minősítették az őket ért rakétatámadást, Izraleben a valaha volt legnagyobb légi hadgyakorlatot tartják. Az izraeli média szerint indiai, amerikai, görög, lengyel, francia, olasz és német részvétellel zajlik. A „Kék zászló” hadműveletet azonban már egy évvel ezelőtt kezdték megtervezni.
Esik vagy nem esik a tőzsde?
A szaúdi tőzsde Tadawul All Share Indexe vasárnap is és hétfőn is csúnyán bezuhant nap közben, a nap végére azonban vasárnap 0,3 százalékkal, hétfőn 0,1 százalékkal emelkedni tudott. (Az ország devizája a dollárhoz van kötve, lényegében nem változik.) Az olaj ára ma kissé, bő fél százalékkal tovább emelkedik.
Hogy a tőzsdeindex valódi piaci folyamatok eredményeként maradt fent, vagy esetleg egy nagyobb vételi megbízással megtartották, nem tudni, hasonló furcsa áralakulást láthattunk pár éve Kínában, állami beavatkozás hatására. Az Aramco szaúd-arábiai állami olajóriás közelgő nemzetközi részvénykibocsátása miatt, ami a világ leganygobb IPO-ja lehet, elképzelhető, hogy most a tőzsdeindex értéke is politikai fontossággal bír. Főleg, hogy nemrég felmerült, a részvényeket New Yorkban is bevezetnék a tőzsdére, de az ötletet jogi aggályok miatt gyorsan el is vetették.
Ezúttal csaknem 4 milliárd euró érkezik. 
