|
| Keleti offenzíva: Orbán Viktor beszéde a sanghaji expón. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Kína meg fogja nyitni gazdaságát a világ előtt: csökkenteni fogja a vámokat és hozzáférhetőbbé teszi piacait, jelentette ki Hszi Csin-ping Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expó megnyitóján.
A kínai elnök ígérete szerint a jövőben több terméket és szolgáltatást fognak vásárolni külföldről. „Ez nem ideiglenes egyezség, hanem hosszútávú szempont” – idézte a politikust a South China Morning Post.
40 ezer milliárd dolláros üzlet
Hszi Csin-ping konkrét számokkal is szolgált: Kína az elkövetkező 15 évben 30 ezer milliárd dollár értékben vásárol majd külföldi termékeket, 10 ezer milliárd dollár értékben pedig külföldi szolgáltatásokat. Egyúttal jobban megnyitja a külföldi befektetők előtt a telekommunikációs és egészségügyi szektorát, valamint oktatási rendszerét. Ígéretet tett arra is, hogy a most először életre hívott expót a jövőben évente megrendezik.
A kínai lap szerint nem véletlen, hogy az elnök épp most rukkolt elő az ígéretekkel. A távol-keleti ország ugyanis kereskedelmi háborúban áll az Egyesült Államokkal: Washington idén több hullámban védővámokat vetett ki kínai termékekre, amelyekre Peking hasonló lépésekkel válaszolt.
Új magyar megállapodások
| Ebben egyeztek meg tavaly Tavaly novemberben a kínai elnök személyesen tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó keretében. Akkor több egyezményt is kötöttek: aláírták például a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást, valamint a magyar kukoricára és a mézre vonatkozó exportengedélyeket. További részleteket itt olvashat. |
Hszi Csin-ping bejelentése elvileg Magyarország előtt is új lehetőségeket teremt. Orbán Viktor az esemény megnyitóján arról beszélt, hogy a régió államai közül már most is hazánk exportál a legtöbbet Kínába: tavaly a magyar kivitel történelmi rekordot ért el, idén pedig további 18 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem.
A magyar kormányfő kiemelte, hogy a magyar műszaki, gyógyszer- és élelmiszeripari termékek egyre nagyobb számban vannak jelen a kínai piacon, kedden pedig újabb megállapodásokat kötnek a tejipar, az innovatív energia és a vízmenedzsment területén.
Borok, sajtok, sonkák
A helyi állami hírügynökség, a Xinhua a Magyar Nemzeti Kereskedőházra hivatkozva azt írta, hogy magyar élelmiszeripari és mezőgazdasági cégek terjeszkedhetnek majd. A magyar vállalatok exportképességét fejleszteni hivatott intézmény szerint főleg a prémium- és luxustermékekre koncentrálnak.
Az expón Magyarország a többi között borokkal, sajtokkal és sonkákkal várja a látogatókat 256 négyzetméteres pavilonjában. Hazánk egyike az expo 13 díszvendég országának, és egyedül képviseli a közép-kelet-európai régiót.
A Huawei-jel tárgyalt Orbán
Orbán Viktor a megnyitón arról is beszélt, hogy nagyra értékelik a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Név szerint említette a Bank of Chinát, amely Budapesten hozta létre regionális központját, továbbá a Borsodchemet megvásárló Wanhuát és a Huaweit.
Utóbbi csoport elnökével, Guo Pinggel tegnap személyesen is tárgyalt a magyar kormányfő. A megbeszélésről konkrétumokat nem közöltek.
|
| Több mint egymilliárd dollárt fektettek be: Orbán Viktor és Guo Ping, a Huawei csoport elnöke Sanghajban. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
A Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs és távközlési beszállítója, Kína legnagyobb magánvállalata. Az első kínai cég volt, amellyel 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a magyar kormány.
A vállalat Magyarországon több mint 2000 embernek ad munkát, itt működik Kínán kívüli legnagyobb ellátási központja. Eddig 1,2 milliárd dollárt fektetett be hazánkban, és 40 milliárd forint adót fizetett be a magyar költségvetésbe az elmúlt öt évben.
Elhalt projektek
Az persze kérdéses, hogy mi valósul majd meg a szépen hangzó tervekből. Tény, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt szűk tíz évben felpörgött: az export háromszorosára, az import csaknem másfélszeresére nőtt 2009 óta a KSH adatai szerint (forintban, folyó áron számolva). Tavaly az export 735 milliárd, az import 1459 milliárd forintra rúgott.
Ugyanakkor számos, korábban belengetett kínai-magyar óriásprojektből nem lett semmi – derül ki az átlátszó.hu összesítéséből. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű, nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel, és a Malévot sem vette meg a Hainan Air. A nagy kínai projektek közül egyelőre csak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására van remény, de ennek megtérülése is kérdéses.
A tényfeltáró portál szerint a tervek általában azért dőlnek be, mert a kínai partnerek (más befektetőkhöz hasonlóan) csak olyan projektet valósítanak meg, amely előreláthatóan nyereséget fog termelni. Ellenkező esetben hagyják elhalni az ötleteket.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
