|
| Keleti offenzíva: Orbán Viktor beszéde a sanghaji expón. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Kína meg fogja nyitni gazdaságát a világ előtt: csökkenteni fogja a vámokat és hozzáférhetőbbé teszi piacait, jelentette ki Hszi Csin-ping Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expó megnyitóján.
A kínai elnök ígérete szerint a jövőben több terméket és szolgáltatást fognak vásárolni külföldről. „Ez nem ideiglenes egyezség, hanem hosszútávú szempont” – idézte a politikust a South China Morning Post.
40 ezer milliárd dolláros üzlet
Hszi Csin-ping konkrét számokkal is szolgált: Kína az elkövetkező 15 évben 30 ezer milliárd dollár értékben vásárol majd külföldi termékeket, 10 ezer milliárd dollár értékben pedig külföldi szolgáltatásokat. Egyúttal jobban megnyitja a külföldi befektetők előtt a telekommunikációs és egészségügyi szektorát, valamint oktatási rendszerét. Ígéretet tett arra is, hogy a most először életre hívott expót a jövőben évente megrendezik.
A kínai lap szerint nem véletlen, hogy az elnök épp most rukkolt elő az ígéretekkel. A távol-keleti ország ugyanis kereskedelmi háborúban áll az Egyesült Államokkal: Washington idén több hullámban védővámokat vetett ki kínai termékekre, amelyekre Peking hasonló lépésekkel válaszolt.
Új magyar megállapodások
| Ebben egyeztek meg tavaly Tavaly novemberben a kínai elnök személyesen tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó keretében. Akkor több egyezményt is kötöttek: aláírták például a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást, valamint a magyar kukoricára és a mézre vonatkozó exportengedélyeket. További részleteket itt olvashat. |
Hszi Csin-ping bejelentése elvileg Magyarország előtt is új lehetőségeket teremt. Orbán Viktor az esemény megnyitóján arról beszélt, hogy a régió államai közül már most is hazánk exportál a legtöbbet Kínába: tavaly a magyar kivitel történelmi rekordot ért el, idén pedig további 18 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem.
A magyar kormányfő kiemelte, hogy a magyar műszaki, gyógyszer- és élelmiszeripari termékek egyre nagyobb számban vannak jelen a kínai piacon, kedden pedig újabb megállapodásokat kötnek a tejipar, az innovatív energia és a vízmenedzsment területén.
Borok, sajtok, sonkák
A helyi állami hírügynökség, a Xinhua a Magyar Nemzeti Kereskedőházra hivatkozva azt írta, hogy magyar élelmiszeripari és mezőgazdasági cégek terjeszkedhetnek majd. A magyar vállalatok exportképességét fejleszteni hivatott intézmény szerint főleg a prémium- és luxustermékekre koncentrálnak.
Az expón Magyarország a többi között borokkal, sajtokkal és sonkákkal várja a látogatókat 256 négyzetméteres pavilonjában. Hazánk egyike az expo 13 díszvendég országának, és egyedül képviseli a közép-kelet-európai régiót.
A Huawei-jel tárgyalt Orbán
Orbán Viktor a megnyitón arról is beszélt, hogy nagyra értékelik a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Név szerint említette a Bank of Chinát, amely Budapesten hozta létre regionális központját, továbbá a Borsodchemet megvásárló Wanhuát és a Huaweit.
Utóbbi csoport elnökével, Guo Pinggel tegnap személyesen is tárgyalt a magyar kormányfő. A megbeszélésről konkrétumokat nem közöltek.
|
| Több mint egymilliárd dollárt fektettek be: Orbán Viktor és Guo Ping, a Huawei csoport elnöke Sanghajban. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
A Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs és távközlési beszállítója, Kína legnagyobb magánvállalata. Az első kínai cég volt, amellyel 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a magyar kormány.
A vállalat Magyarországon több mint 2000 embernek ad munkát, itt működik Kínán kívüli legnagyobb ellátási központja. Eddig 1,2 milliárd dollárt fektetett be hazánkban, és 40 milliárd forint adót fizetett be a magyar költségvetésbe az elmúlt öt évben.
Elhalt projektek
Az persze kérdéses, hogy mi valósul majd meg a szépen hangzó tervekből. Tény, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt szűk tíz évben felpörgött: az export háromszorosára, az import csaknem másfélszeresére nőtt 2009 óta a KSH adatai szerint (forintban, folyó áron számolva). Tavaly az export 735 milliárd, az import 1459 milliárd forintra rúgott.
Ugyanakkor számos, korábban belengetett kínai-magyar óriásprojektből nem lett semmi – derül ki az átlátszó.hu összesítéséből. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű, nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel, és a Malévot sem vette meg a Hainan Air. A nagy kínai projektek közül egyelőre csak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására van remény, de ennek megtérülése is kérdéses.
A tényfeltáró portál szerint a tervek általában azért dőlnek be, mert a kínai partnerek (más befektetőkhöz hasonlóan) csak olyan projektet valósítanak meg, amely előreláthatóan nyereséget fog termelni. Ellenkező esetben hagyják elhalni az ötleteket.
Bejelentették, hogy ellenőrzéseket fognak végezni Iránban az ország és az Egyesült Államok közötti előzetes békemegállapodás értelmében. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
