| Theresa May. Kép forrása: EPA |
Az eljárás
Az eddigi forgatókönyv szerint a két jelölt között a konzervatív párt tagsága döntött volna közvetlen szavazás által, ami egész nyáron át zajlana, és szeptember 9-én hirdetnének győztest, ezt követően választanák meg formálisan is a miniszterelnököt. Most ez már okafogyott lenne, de a párt körülményes szabályzata szerint a párttagság szavaztatásától csak akkor lehet eltekinteni, ha a párt megfelelő bizottsága erről döntést hoz. Nos, ez jó eséllyel bekövetkezhet akár órák alatt is.
Ha ez megvan, további feltételei is vannak, hogy a jelöltből ténylegesen is miniszterelnök lehessen. Egyrészt a protokoll szerint a jelenlegi miniszterelnök, David Cameron el kell, hogy látogasson a királynőhöz a Buckingham palotába, és formálisan ott mond le hivataláról. Az új miniszterelnököt értelemszerűen ugyanott, ugyancsak a királynő kéri fel a kormányalakításra.
Költözés
Ezenkívül van még egy gyakorlati probléma: a hagyomány szerint a miniszterelnök és családja a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidencián lakik, így most onnan David Cameronnak hirtelen ki kell költözni. Kérdés, ez mennyi időt vesz igénybe, és értelemszerűen a lakást rendbe is kell hozni, mielőtt az új lakó beköltözik.
Amerikában ugyanezt a problémát egyszerűbb megoldani, mert ha megbukik az elnök, őt automatikusan az alelnök követi, aki rögtön át is veszi a hatalmat, és ilyen esetre a Fehér Házból való ki-, és beköltözés jóval gyakorlottabban zajlik, ráadásul a Fehér Ház jóval nagyobb, egyúttal az elnök munkahelye is, tehát semmi akadálya, hogy az új elnök legalább a hivatalát birtokba vehesse.
Sürgős
A sietség abszolút indokolt lenne, mivel az ország a népszavazás után súlyos válságba került, David Cameron pedig egy béna kacsa, aki már semmit nem tud tenni az országáért. Ilyen helyzetben a 9 hetes választási küzdelmet sokan fölösleges időpazarlásnak tartják, de van, aki azt gondolja, hogy minden egyes nap is elvesztegetett idő, miután most teljes bizonytalanságban él az ország.
Mint ismeretes, a népszavazáson szűk többséggel az EU-ból való kilépésre szavaztak, de David Cameron nem indította meg a kilépési eljárást annak ellenére, hogy korábban ezt ígérte. Azóta jogi kérdések is felvetődtek az ügyben, például az, hogy a parlamentnek is meg kell-e szavazni a kilépést, mielőtt azt a miniszterelnök hivatalosan megindítja.
Patthelyzet?
A kilépés megindítását Theresa May, az új miniszterelnök is húzni-halasztani szándékozik legalább pár hónapig, mondván, látni akarja, milyen megegyezést tudnak elérni az elhagyni kívánt szervezettel, vagyis biztosra akar menni. Kérdés persze, hogy ha nem jön össze egy megfelelő megegyezés, akkor mi történik, netán visszatáncolnak? Az Európai Unió az első napokban azt hangoztatta, hogy nem folytat tárgyalásokat a britekkel, amíg meg nem kezdik a kilépési eljárást. Ha ez így van, elméletig patthelyzet alakul ki, hisz se tárgyalások, se kilépés, viszont May ígéretet tett a kilépésre.
Az egyre feszültebb kormánykoalíció pártvezetői kedden újabb válságtárgyalásra ültek össze, de elvi okokból nem tudtak megegyezni. 
