A fél négyes kezdéshez képest egy kis csúszással állt végül az újságírók elé a Budapestre látogató orosz, valamint a magyar kormányfő. A legutóbbi látogatás óta történt eseményeket Orbán Viktor foglalta össze, elmondása szerint a tavaly és a két évvel ezelőtt kötött megállapodásokat mindkét fél maradéktalanul teljesítette. Ennek nyomán megnyílt a főkonzulátus Kazanyban, a kulturális és oktatási együttműködés keretében pedig ösztöndíjprogramok indultak, ezeket idén is folytatjuk majd.
|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ororsz-magyar kapcsolatok egy „rendkívül barátságtalan nemzetközi környezetben” léteznek, elég csak az orosz szankciókra gondolni, ami miatt Magyarország három év alatt 6,5 milliárd dollár értékű exportbevételtől esett el. Ezt Vlagyimir Putyin is megerősítette, elmondása szerint a kétoldalú kereskedelem és a beruházások mértéke is felére esett a szankciók miatt. Ezzel együtt Orbán Viktor hangsúlyozta: „az orosz-magyar kapcsolatokból mindent megmentettünk és megvédtünk, amit lehetséges volt”.
Ami mindenkit érdekel: lesz elég gáz?
Megnyugodhatunk, Putyin ugyanis szavát adta arra, hogy Magyarország minden körülmények között megkapja a beígért földgáz- és kőolajszállítmányt, ezt maga az orosz államfő is megerősítette nyilatkozatában. A két vezető tárgyalt az energetikai együttműködésről is, a jelenlegi megállapodás szerint Oroszország 2021-ig biztosítja Magyarország gázellátását, de már készülnek az ezt követő időszak tárgyalási tervei is.
Újságírói kérdésre, mely szerint milyen vezetékeken valósul meg az ellátás, Orbán Viktor elmondta: Magyarországnak érdeke, hogy diverzifikálja a szállítási folyamatokat, ez azonban sokszor akadályokba ütközik. Az Északi Áramlatot gyakorlatilag megvétózta az Európai Unió Orbán szerint, így az innen érkező ellátás tetszhalott állapotban van. Vlagyimir Putyin szerint ugyanakkor amennyiben erre mégis megérkezne az engedély, úgy Magyarországnak lehetősége van arra, hogy mind az Északi-, mind az Északi Áramlat II-ből gázt nyerjenek.
|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az orosz államfő elmondása szerint egyébként Magyarország már kiépítette a saját ellátórendszerét, így akár Ausztrián vagy Szlovákián keresztül is lehetőség lenne eljuttatni az országba a beígért gázt és kőolajat. Az Ukrajnát elkerülő szállítással kapcsolatban elmondta: gazdasági, és nem politikai indokok játszottak ebben szerepet, amennyiben az Ukrajnán át történő szállítás lesz gazdaságosabb, így fognak cselekedni. Egyet biztosan megígért: bármi történjék is, Magyarország 100 százalékban hozzájut a beígért nyersanyagokhoz.
Mi lesz Paks II-vel?
Amennyiben az EU is úgy látja, akár már az idén megindulhatnak a terepmunkálatok a paksi bővítéssel kapcsolatban, legkésőbb jövőre pedig elindulhat a tényleges kivitelezés, ezt jelentette be Orbán Viktor. A 12 milliárd euró értékű beruházásnak egyébként a 80 százalékát állják az oroszok, a bővítéssel duplájára lehetne növelni a paksi atomerőmű villamosenergia-hozzájárulását a lakosság kiszolgálásában. Ez egyébként jelenleg 40 százalék.
A paksi bővítés kapcsán Putyin elmondta: bár a megállapodások 80 százalékos orosz hitelről szólnak, Oroszország az elől sem zárkózik el, hogy akár teljes egészében ők finanszírozzák a bővítést, ehhez azonban át kéne írni a megállapodást. Hozzátette: a bővítés 10 ezer új, magasan képzett, jól fizető munkahelyet teremt majd Magyarországon.
Szándékos az ukrán harc?
A sajtótájékoztatón szó esett az ukrán konfliktus újbóli kiélesedéséről is, újságírók kérdezték Vlagyimir Putyint az ezzel kapcsolatos véleményéről. Az orosz államfő nem is rejtette véka alá, bár meglátása szerint eddig sem volt titok, de rögtön négy álláspontot is felsorolt azzal kapcsolatban, hogy miért pont most alakultak ki ismét fegyveres harcok Ukrajnában.
|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Putyin meglátása szerint ugyanis ez a legjobb módja annak, hogy Ukrajna pénzt csikarjon ki az olyan támogató országokból, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Államok, egy harci helyzet „áldozataként” ugyanis „sokkal könnyebb támogatást szerezniük”. Ehhez köthető a másik vélt ok, sok ukrán milliárdos ugyanis Clintont támogatta az amerikai elnökválasztásban, most pedig háborús áldozatként próbálnak Trump kegyeibe férkőzni, vélte Putyin.
A harmadik álláspont, hogy ezzel próbálják elkendőzni a szociális gazdaságpolitika csődjét, az orosz államfő szerint ugyanis a harcokkal elterelhetik a figyelmet az ellenzék megerősödéséről és a belső politikai konfliktusokról. Végezetül pedig a minszki egyezmény betartását hozta fel Putyin, az ukrán harcok újbóli kirobbantásával ugyanis így Ukrajna „megúszhatná, hogy be kelljen tartani ezeket”, noha erre az ország jól láthatóan nem lenne képes.
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
