A pozsonyi csúcs miatt felvételről, vágatlanul adta ma be az Orbán Viktorral tegnap készült interjút a Kossuth Rádió: fókuszban természetesen a menekültválság.
Pozsony nem lesz Brüsszel?
Belevágunk egy vitába, a terv nem az, hogy lezárjuk - mondta Orbán, aki szerint a csúcstalálkozó célja az, hogy szembenézzen az EU a démonaival. Orbán szerint jó, ha egyáltalán a jövőév végére lezárják a Brexitről és a menekültválságról szóló vitát.
Ha választani kell, akkor hazánk szempontjából a menekültválság megoldásával kezdődő sorrend lenne a jobb: ahogy jön a tél, úgy fog a tengeri útvonalakról a szárazföldre átterelődni a menekültforgalom, ami extra terheket helyez a magyar határra.
Orbán szerint elég közel vannak ahhoz a V4-ek, hogy közös dokumentumot terjesszenek a csúcs végén az Európai Tanács elé a korábban egyeztetett négy pontról, konkrétan:
- szigorú EU-s költségvetést,
- közös európai hadsereget akarnak,
- tagállami szinten kezelni a menekültválságot,
- és azt, hogy Brüsszel végre találja meg eredeti célját.
A miniszterelnök szerint már csak annyi hiányzik, hogy a V4-ek ezeket hivatalosan ki is mondják, amire jó alkalom lehet egy közösen kiadott dokumentum a csúcs végén.
Szorosabb uniós együttműködést? Egy frászt!
A menekültválsággal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, eddig bármilyen baj bukkant fel az unióban, előjöttek a bürokraták és azt mondták: csak a szorosabb európai együttműködés lehet a megoldás. A menekültválságnál ez nem jött be. A magyar kormány három hónapot várt, hogy legyen egy közös uniós megoldás, de ennek híján a saját kezébe vette az irányítást és belekezdett a határvédelem megszervezésébe.
Ezt egyébként kezdi belátni az EU is - mármint a schengeni határok védelmének fontosságát. Erre akart rávilágítani Orbán is a bolgár-török határon, és Donald Tusk is nyitottabb volt a szigorúbb határvédelem kérdésében. A baj csak az Orbán szerint, hogy a nyugati politikusok más politikai iskolán nevelkedtek és naivak: eddig minden felmerülő problémát el lehetett intézni minimális változtatással, de a mostani krízis arra sarkall, hogy alapjaiban gondolják át a rendszert. "Jó szándékú emberek vannak Brüsszelben, csak naivak" - véli a miniszterelnök.
Nyitod az ajtót és özönlenek
Értetlenül áll a németek döntése előtt, miszerint a bevándorlóknak mikrohiteleket adnak az ilyen-olyan bürokratikus papírmunkák (papírok beszerzése, fordíttatása, stb.) elvégzéséhez, hiszen ezzel csak rontanak a helyzeten és azt az üzenetet küldik, hogy lehet jönni, adunk pénzt a semmire.
Olyan a mostani helyzet, mint az árvíz - ebben a miniszterelnök úgy véli, van tapasztalata. A megoldás szerinte a jó kérdésfeltevés, amely így hangzik: van esély, hogy megállítsuk?
- Ha van, akkor a védekezésre kell erőforrás
- ha nincs, akkor meg a károk rendezésére.
Orbán szerint ezt az emberáradatot meg lehet állítani, így erre kell koncentrálni, Brüsszel szerint meg már úgyis mindegy. "Vagy bízik az ember a sikerében, vagy nihilista és nem hisz benne" - reagált a németek "kárenyhítésére".
Települések, kötelező kvóta, október 3.
A kormányfő elmagyarázta, három döntés kell ahhoz, hogy valami kötelező legyen az EU-ban: az Európai Tanácstól, az Európai Parlamenttől és az Európai Bizottságtól kell egy igen. Most még csak a Bizottság volt szó erről, most ennek a döntésnek mennek elébe az EU-s csúcson. Orbán nem tart attól, hogy Salgótarján, Zugló vagy Szeged majd menekülteket telepít be, mert erről a választók döntenek, nem a városvezetés.
Arra, hogy mi történik a népszavazás utáni napon csak annyit mondott: van terve, de előbb a szavazáson legyünk túl.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
