|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Egy éve találkozott Netanjahu izraeli miniszterelnök Orbán akkori külpolitikai főtanácsadójával, Czukor Józseffel. A felek annak lehetőségéről egyeztettek, hogy Izrael egy csúcstalálkozót rendezne a visegrádi négyek (V4) részvételével. A Haaretz megjegyezte, hogy ha Netanjahu törekvését siker koronázza majd, akkor egészen új szintre emelkedik Izrael Közép-Európával fenntartott viszonya, „miközben ezen államok kormányait tartják a leginkább szélsőjobboldalinak Európában”.
A tengely motivációi
Netanjahunak már most remek a viszonya a V4-ekkel, hiszen 2017 júliusában ötödik államként részt vett már a visegrádiak budapesti csúcsértekezletén is. Az akkori látogatás mind Orbánnak, mind Netanjahunak fontos volt belpolitikai szempontból is, hiszen azt közvetíthették a hazai közvélemény felé, hogy nincsenek elszigetelve diplomáciai szempontból, hanem fontos partnerekkel tudnak egyezkedni.
Napjainkban a Netanjahu-kabinet egyre inkább szembekerül az EU-val, mert az támogatja a független palesztin állam megteremtését és az iráni nukleáris megállapodás megmentését. Netanjahu közép-európai tengelyalkotási törekvése mögött az is meghúzódik, hogy elégedetlen a nyugat-európai partnerekkel, mert azoknál, ahogy Merkel nemrégiben elismerte: erősödik az antiszemitizmus, és nem csupán a hazai lakosság, hanem a mohamedán menekültek soraiban is. Noha 2012 óta csupán 14 halálos merényletet követtek el a földrészen zsidók ellen, de a tettesek valamennyien muzulmánok voltak.
Nos, ma egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen hétfőn és kedden a V4-ek első ízben tartják csúcstalálkozójukat külföldön, mégpedig a nemzetközileg vitatott státuszú Jeruzsálemben, amely az 1980-as annektálás következtében a megszállt keleti városrészt is magában foglalja. A találkozó és annak helyszíne nagy diplomáciai és politikai győzelemnek számít az amúgy is választási kampányt folytató Netanjahunak. Egyben nagy pofon Brüsszel felé, amely közös álláspontot próbál fenntartani azügyben, hogy az Unió 28 tagállama ne ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Újra ütik a háborús dobokat a neokonzervatívok
Washington tavaly május 14-én költöztette nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, de a lépést csak olyan periferikus államok követték a világon, mint Paraguay és Guatemala. Zeman cseh elnök ugyan lobbizott a cseh nagykövetség átköltöztetéséért, de a kormány ezt elutasította. Izraeli beszámolók szerint tavaly az izraeli látogatáson tartózkodó Danko szlovák házelnök Rivlin izraeli államelnökkel közölte, hogy Pozsony átköltözteti a nagykövetségét Jeruzsálembe – de ezügyben hivatalos lépés Pozsony részéről sem történt.
|
| Káncz Csaba |
Egy kiszivárgott diplomáciai távirat szerint Magyar Levente külügyminiszter-helyettes tavaly decemberben Washingtonban kijelentette a Budapest ezirányú terveit firtató kérdésre: „Magyarország az EU-s országok között nem szeretne ebben első lenni – de ha mondjuk Olaszország, Románia vagy Csehország ezt meglepné, nem zárja ki, hogy Budapest kövesse példájukat.”
A mostani Netanjahu-V4 találkozó kiemelt témája lesz az iráni rezsim regionális befolyása. Az izraeli miniszterelnök és számos amerikai neokonzervatív vezető részt vett a múlt héten Varsóban azon a konferencián, amely a mullahok rendszerének aláásását célozta. Brüsszel és Berlin azonban keményen ellenáll a vezető neokonzervatívok (Pence, Pompeo, Bolton, Giuilani) újabb háborút célzó kampányának, hiszen sokan még élénken emlékeznek az iraki tragédiára, amelyet ugyanez a csoport vert át a nemzetközi közvéleményen másfél évtizede.
A hétvégi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián német vezetés nagyon határozottan elzárkózott az egyre inkább a neokonzervatívok befolyása alá kerülő Fehér Ház közel-keleti vonalvezetésétől. Ugyanezen a fórumon az iráni külügyminiszter élesen elítélte Washingtont, amiért az a szövetségeseit az iráni atomalku elhagyására akarja kényszeríteni. Az utóbbi órákban tehát újra tovább gyengült a transzatlanti összetartás.
Káncz Csaba jegyzete
Visszaélésekre is módot adhat az új törvény? 
