|
| Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2017. március 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Nehéz volt az uniós csúcs, a személyi döntések mindig kényesek - mondta Orbán Viktor. A nehézség alatt arra gondolt, hogy Donald Tusk lengyel belpolitikai vitákkal övezett megválasztása után az EU jövője került terítékre a találkozón. Európa még mindig a világ legjobb helye, másfelől viszont hanyatlás és kihívások előtt áll, ha nem változtatunk, tekintélyét elveszti - mondta a miniszterelnök.
Asztalcsapkodás ezeken a találkozókon mindenesetre nincsen - Orbán szerint már csak azért sincs, mert vannak az asztalnál hölgyek, akiknek társaságában moderálják magukat a férfi vezetők. A miniszterelnökök között emellett a régi vágású vita dívik, asztalcsapkodás helyett érvekkel és ellenérvekkel.
Migránsok, Soros, civilek: három kedvenc téma egy ügyben
A magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, későbbi visszaküldésük Szerbiába pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban - mondta ki keddi, nem jogerős ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az ezzel kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök elmondta: 2017 arról szól, hogy Brüsszelt meg kell állítani. Számos olyan kezdeményezést lát, ami nemzeti hatásköröket akar elvenni tőlünk, ami veszélyt jelent a tagállamokra, különösen Magyarországra. Ismét öt olyan területet sorolt fel, amelyen veszélyt érez az EU felől:
- a rezsicsökkentés,
- a migráció,
- a politikai tevékenységet végző szervezetek átláthatóvá tétele,
- az adómegállapítás joga
- és a munkahelyvédelmi eszközök ügyét.
Orbán szerint komoly csata lesz ezeken a területeken, ezért nemzeti konzultációt indítanak, amiből a kormány erőt akar meríteni.
Ami a menekültekkel kapcsolatos bírósági ítélet ügyét érinti, ebben Orbán szerint több terület is érintett a fentiek közül: beperelt bennünket egy Soros által is finanszírozott szervezet, mert két afrikai embert visszaküldtünk Görögországba, a bíróság igazat adott a szervezetnek (aminek most nem volt hajlandó kimondani a nevét, de eláruljuk: a két bangladesi férfit a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte). Kártérítést is kell fizetni a jogsértés miatt, ám a miniszterelnök szerint ez képtelenség, hiszen azt sem tudjuk, kik ezek és hol tartózkodnak. Nem érti, hogy a "fészkes fenébe" lehet az, hogy egy európai uniós tagállamban olyan állapotok vannak, hogy embertelen körülmények fogadják a visszatoloncoltakat.
A két férfi egyébként Iliasz Iliasz és Ali Ahmed, bagladesiek, tehát nem afrikaiak (Banglades Ázsiában található), és nem az uniós tagállam Görögországba, hanem Szerbiába toloncolták vissza őket a magyar hatóságok.
Orbán szerint mindenesetre ez összjátéka az embercsempészeknek, a brüsszeli bürokratáknak és a magyarországi civil szervezeteknek.
Mi tudtuk, hogy vigyázni kell a törökkel
Törökország szerdán részlegesen felmondta az Európai Unióval kötött migrációs egyezményt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar történelmi példákból okulva már az elején is azt mondta, hogy meg kell egyezni a törökökkel, de nem okos politika, ha kizárólag az ő kezükbe tesszük a biztonságunkat - főleg ha még piszkálgatjuk is őket közben, még ha nem is minden alap nélkül. Mindenesetre az osztrákok és a németek nyugodtan alhatnak, az épülő második magyar kerítés ha kell, a Törökország felől érkező legnagyobb tömegeket is feltartóztatja majd
Nem akarjuk, hogy minket szabályozzanak, de azt se, hogy kihagyjanak a szabályozásból
A kétsebességes Európát illető kérdéssel kapcsolatban ismét azt hangoztatta a miniszterelnök: nemzeti hatásköröket akarnak elvonni tőlünk. A szociális pillér szerinte csak "blabla", igazából el akarják venni az adómegállapítás jogát Magyarországtól. Ha Brüsszelben jól járnak, a multik fognak jól járni Orbán szerint.
Varga Mihály egyébként csütörtökön a szociális jogok európai pilléréről is egyeztetett az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosával. Az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón azonban kiderült: még nincs is ilyen javaslat, és egyébként sem jogalkotási lépésről van szó, hanem egy közös referenciakeretről, amelyet szem előtt lehet tartani a tagállami rendszerek, intézmények kialakításakor. A bizottság nem szeretné elvenni a tagállami kompetenciákat, tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és fontosnak tartja, hogy a szociális keret alkalmazása ne rontsa a versenyképességet - jelentette ki a biztos.
Arra a felvetésre, hogy a pillér egyébként csak az euróövezetet érintené, mindenki más önként csatlakozhatna hozzá, a miniszterelnök úgy reagált: ez csak egyelőre van így. Válaszának további része egyébként rámutat arra a faramuci helyzetre, amibe Magyarország került: Orbán ugyanis egyáltalán nem szeretné, hogy ránk is vonatkozzon a szociális pillér (bármi is legyen majd a tartalma, ha egyszer majd életbe lép), de annak sem örül, hogy az eurózóna tagjai kizárólag magukra érvényes szabályokat fogadnak el, hiszen ezzel bontják az EU egységét, megvalósítva a kétsebességes Európa gondolatát, perifériára szorítva Magyarországot. Hogy miért van oka rettegni a magyar kormánynak ettől a forgatókönyvtől, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk >>
Mindenki azt szeretné, ha megreguláznák a boltokat?
Szóba került a külföldi érdekeltségű kereskedelmi láncok megsarcolása is, amit nem tart sarcolásnak Orbán Viktor: még nem dőlt el, pontosan mi lesz a szabályozással, konzultálnak a láncokkal. Szerinte mindenesetre mindenki úgy gondolja, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő, ebben a témában hetekig tartó egyezkedésre kell számítani. Az Országos Kereskedelmi Szövetség mindenesetre már megkongatta a vészharangot >>
Bóka János számolt be róla. 
