|
| Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2017. október 6-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd |
Ahogy arról már korábban írtunk, nem sikerült meggyőzni az Európai Bizottságot a civil törvény miatti elmarasztalás kapcsán, a brüsszeli testület két nappal ezelőtt küldte ki az indoklással ellátott véleményét, ami az eljárás második szakaszát jelenti. Erre egy hónapja van reagálni a magyar kormánynak. Orbán
|
Mi is közröhej tárgya? Az indoklás szerint a civil törvény nem teljesíti a tőke szabad mozgására vonatkozó követelményeket, ugyanis – ha közvetett módon is, de – diszkriminálja és aránytalanul korlátozza a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket. Emellett az indoklás szerint Magyarországon megsértik egyebek mellett az egyesülés szabadságát, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogokat is. |
Viktor szerint politikai ügyről van szó, amikből nem csak Magyarország ellen indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, meglátása szerint ugyanakkor a most kapott indoklás „közröhej tárgya”, olyan „hajánál fogva előrángatott dokumentum”, amit egy magára bármit is adó jogász nem tud röhögés nélkül elolvasni, fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjújában.
Mi is az a civiltörvény? Itt vannak a részletek.>>>
A miniszterelnök szerint Magyarország nem változtat majd az álláspontján, a felsorolt ügyeket „nevetségesnek” bélyegezte. Elmondása szerint Magyarország addig vitázik az unióval, amíg Brüsszel szeretne közröhej tárgya maradni. „Magyarországon a törvényeket be kell tartani, ebben nem engedünk, ez mindenkire vonatkozik”, még a „milliárdosokra is”, fűzte hozzá Orbán Viktor. Hozzátette ugyanakkor, hogy a törvény nem arra van, hogy a kormány fenyegetőzzön vele – ezzel együtt azoknak, akik polgári engedetlenséggel demonstráltak a törvény ellen, azoknak a szankciókat is vállalniuk kell.
A megkerülhetetlen főgonosz: Soros
Orbán Viktor szerint Brüsszelben leginkább unatkoznak a képviselők, akik Magyarország vegzálásával foglalják el magukat, amíg mi megvédjük Európát. Elmondása szerint az egyik legfontosabb eredménye most a magyar kormánynak, hogy végre „felszínre hoztuk Soros György titkos szervezetét”. A miniszterelnök szerint egyértelmű, sőt, bizonyítható, hogy az országokról szóló jelentéseket író szakembereket is a milliárdos pénzeli, akik ki fogják hozni, hogy „a kvótatörvény szükséges, kerítésre nincs szükség”. Ezt Magyarország nem fogja hagyni.
A Soros-terv kapcsán Orbán Viktor elmondta: ne vegyük be, hogy puszta véletlenül alakulnak úgy a dolgok, ahogy, miközben Brüsszel saját elmondása szerint nem követ semmiféle tervet, vagy nem foglalkozik Soros György nyilatkozataival. Orbán szerint ugyanis minden a pontokba szedett terv mentén halad. Nem leszünk „balekok”, fogalmazott a miniszterelnök, „Magyarország nem a hülyék országa”, ez egy „komoly ország, komoly emberekkel, komoly történelemmel” és „horrobile dictu, komoly kormánnyal”.
Kampányfogás a konzultáció?
Éles csipkelődés alakult ki a kérdező és Orbán Viktor között arról, hogy a hónap végére tervezett nemzeti konzultáció és számos más egyéb intézkedés – például Orbán Viktor erdélyi látogatása – kampányfogás-e vagy sem. Orbán Viktor szerint pusztán az emberek megerősítő véleményére van szükség a kérdésben, amivel kiállhatnak majd Brüsszel elé, a kampányidőszak azonban csak 2-3 hónap múlva kezdődik majd, addig ugyanis a kormánynak „dolga van”, nem ér rá kampányolni.
Schengen, Marosvásár
A kétsebességes Európa gondolata kapcsán Orbán Viktor elmondta: Magyarország és a V4-ek korábban már ismertették álláspontjukat az ügyről, ez azóta nem változott. Meglátása szerint hasznos dolog Európa jövőjéről vitatkozni, ugyanakkor ő inkább arra helyezné a hangsúlyt, hogy az elért eredményeket ne rombolják le – ilyen például Schengen. Egy felvetés szerint a jövőben 3 évre felfüggeszthetnék a tagállamok a határok nyitottságát, ami épp a szabad munkavállalást és a szabad mozgást akadályozná az EU-n belül. A miniszterelnök továbbra is a külső határok védelmére fókuszálna.
A marosvásárhelyi iskolaügy és az ukrán nyelvtörvény kapcsán Orbán Viktor elmondta: zavaros, nehéz, bonyolult viszonyokról van szó, Ukrajnával sajnos még nem közelednek az álláspontok, itt igazából azt szeretnék megértetni, hogy egy háborúban lévő ország csak Európára számíthat, ilyen döntésekkel azonban csak messzebb kerülnek az unió támogatásától. Romániában valamivel jobb a helyzet, itt sikerült egyezkedni az elnökkel, ugyanakkor még jó néhány személyes találkozóra lenne szükség, hogy érdemi előremozdulás történjen az ügyben, fűzte hozzá a miniszterelnök.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
