A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának volt ezúttal is vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Az interjú során a három legfontosabb téma mellett a héten megegyezéssel zárult minimálbér-tárgyalásokra is kitértek.
Ha gyorsul a járvány, majd reagálunk, egyelőre minden rendben
Nagyjából ez volt a lényege annak, amit Orbán Viktor a járványhelyzettel kapcsolatban közölni kívánt az interjúban. A beszélgetés első néhány percében szinte már hagyományosan csakis az oltás fontosságáról beszélt. A kormányfő szerint a vírus akkor nem tudna bajt okozni, ha mindenki be lenne oltva.
"Aki nincs beoltva, az nemcsak arra számíthat, hogy megtalálja a vírus - mert elbújni nem lehet előle -, hanem arra is, hogy nagyon súlyos állapotba, kórházba, akár lélegeztetőgépre is kerülhet" - mondta Orbán.
Ezért mindenkit sokadjára nyomatékosan arra kér, hogy oltassa be magát, mert semmilyen védelmi intézkedés nem véd meg a vírustól. Ezek csak lassítani tudják a vírus terjedését. Szerinte tévhit az, hogy ha szeparáljuk magunkat, akkor védve vagyunk.
Az elmúlt napokban/hetekben láthatóan gyorsul a járvány terjedése idehaza, sőt ma már Magyarországon a legmagasabb a vírus reprodukációs rátája, ezért joggal vetődött fel a kérdés, hogy kellenek-e újabb védelmi intézkedések. A miniszterelnök válasza azonban maradt az eddigiek medrében:
"ebben a pillanatban nincs szükség újabb védelmi intézkedésekre, a legfontosabb védelmi intézkedés az oltás. Van 10 millió adag oltás jelenleg és év végéig jön még 5 millió. Ha a vírus gyorsabban fog terjedni, akkor természetesen reagálni kell majd, kellenek további intézkedések".
Utóbbiakkal kapcsolatban azonban az a baj a miniszterelnök szerint, hogy nem egyformán terjed az ország minden pontján a vírus, ezért kellett a munkaadókat bevonni a védekezésbe. Utalt itt arra a kormányfő, hogy elrendelheti a munkaadó a kötelező oltást. Ha úgy látják, hogy a közösségükben, a környékükön gyorsabban terjed a vírus, akkor meg kellett teremteni a lehetőségét annak, hogy elrendelhessék az oltás felvételét.
Azt egy mesének tartja, hogy ezzel a kormány bárkire áthárította volna a felelősséget. Korábbi felmérései alapján úgy látta a kormány, hogy egy általános kötelező oltás elrendelése túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak. Ellenben, ha egy munkahelyi közösség támasztja ezt az igényt, az elfogadható.
Azért is szükség volt a munkaadóknak megteremteni ezt a lehetőséget, mert a kormány nem tudott és nem is fog tudni több embert meggyőzni az oltásról. Ezért a munkahelyi közösségeken van a sor, hogy meggyőzzék a még nem oltott környezetükben lévő személyeket.
Minimálbér: ez nagy teljesítmény
A járványhelyzet után a 200 ezres minimálbérre terelődött a beszélgetés. Orbán Viktor először elmesélte, hogy is zajlik ez. Szerinte a munkavállalók kérték a 200 ezres minimálbért, pedig legelőször ezt saját maga dobta be a közbeszédbe még a nyár folyamán. Mondván: ő szeretné, ha ennyi lenne a minimálbér Magyarországon.
Mindenesetre a munkaadók jelezték, hogy egy ekkora emelést nem fognak kibírni, viszont ekkor a kormány azt ajánlotta, hogy ha elfogadják ezt a 20 százalékos emelést, akkor a kormány hajlandó csökkenteni a vállalkozói adóterheket.
Nagyon jelentős adócsökkentésben állapodtunk meg - mondta a kormányfő. Ha jól emlékszem, egy 4 százalékos szochó-csökkentést vállalt be Varga Mihály pénzügyminiszter. Én remélem, hogy nem fog megborulni a költségvetés kohéziója, de Varga Mihály azt mondta, hogy ezt el fogja bírni."
Rezsi: boldond Brüsszel
Hetek óta hot topic a rezsiárak alakulása Európában, amivel kapcsolatban Orbán Viktor ismét a magyar rezsicsökkentés sikerét és érdemeit emelte ki. Szerinte nem túlzás azt mondani, hogy rezsiválság van Európában, hiszen kétszeresére, háromszorosára nőtt mára az áram és a gáz ára. Magyarország ezt a rezsicsökkentésnek köszönhetően megúszta. Viszont
"amíg a mi kormányunk van a kormányrúd mögött, addig ez így is marad."
Ám szerinte nem is ez az igazán "bolond dolog", ami zajlik a piacon, hanem az, amit Brüsszel csinál, hiszen a mostani áremelkedés 20-23 százalékáért a brüsszeli döntések felelősek. Utalt itt a klímavédelmi tervre, mellyel takarékoskodásra ösztönöznék az embereket. Ám az, hogy az árakat már olyan mértékig emelik, mint azt teszik a brüsszeli bürokraták, az már nem takarékoskodás a miniszterelnök szerint, hanem beavatkozás az emberek életébe. Mert ezt lehetne úgy is csinálni, hogy az emberek helyett a szennyezést okozó cégeket büntetik. Ha pedig olyan kormány van hatalmon, mely a háztartások rezsiárait befagyasztja, akkor áthárítani sem tudják a nagy cégek a költségnövekedést.
Előretekintve azt mondta Orbán, a decemberi brüsszeli csúcson lesz terítéken a terv, hogy megadóztassák-e az unió területén lévő lakásokat és autókat. Elsősorban a gazdagabb nyugat-európai országok szándéka ez, a közép-európaiak ellenállnak.
Az unió területén lévő lakásokat és autókat is meg fogják adóztatni, e körül zajlik a legtöbb vita most. Elsősorban a nyugati országok szándéka ez, a közép-európaiak pedig ellenállnak. A decemberi brüsszeli csúcson ez lesz kérdés.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
