Közép-Ázsia két, stratégiai fekvésű országában tartanak ma általános választásokat. Mindkettő annak a Türk Tanácsnak a teljes jogú tagja, amely diplomáciai mentességgel rendelkező irodát tart fenn hazai közpénzen Budapesten.
Kazahsztán 2015-ban lépett a magyar politikai térkép kiemelt helyére, amikor Orbán miniszterelnök kijelentette ottani látogatásán: „ellentétben az Európai Unióval, Kazahsztánban otthon érzem magam”. Kirgizisztánban tavaly februárban nyílt magyar nagykövetség, a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében egyben ötvenmillió dolláros közös beruházási alap jött létre az Exim Bank és nemzetközi partnerek részvételével.
Kazahsztán
Az országban sok minden változik annak érdekében, hogy a hatalmi viszonyok tekintetében minden változatlanul maradjon. Az 1999-ben létrehozott, Nur-Otan nevű állampártot továbbra is a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev vezeti és a várakozások szerint a párt megőrzi egyeduralmát a mai választások után is. A legutóbbi, 2016 általános választáson az állampárt 84 helyet nyert el a lehetséges 98-ból.
Mindez azonban eltörpül a 2007-es teljesítményhez képest, amikor elvitte mind a 98 mandátumot, faképnél hagyva a 6 ellenzéki pártot.
A valódi, harcias ellenzéki pártokat az elmúlt években már szétzilálták jogi eszközökkel, vagy egyszerűen betiltották. Halkan azért hozzátesszük, hogy Orbán Viktor kedvenc országában még soha nem tartottak olyan általános vagy elnökválasztást, amelyet a nemzetközi megfigyelők „tisztának és fairnek” neveztek volna.
Nazarbajev tavaly, 28 éves elnökség után mondott le az ország éléről és adta át a hatalmat a szenátus elnökének, Kaszim-Zsomart Tokajevnek. Az államfő lemondása messze nem jelenti azt, hogy Nazarbajev elvesztette politikai hatalmát. A parlament 2018 májusában törvényt hozott arról, hogy az államfő élete végéig vezetője lesz a Nemzetbiztonsági Tanácsnak – amely szervezetet egyben a minisztériumok, a biztonsági ügynökségek és a helyi önkormányzatok egyfajta koordináló szerepkörével ruházták föl. Nazarbajev ezen kívül tovább vezeti a Nemzeti Vagyonalapot és a kormányzó Nur Otan pártot.
Nazarbajev lemondása óta nőtt a társadalmi feszültség az országban, amelynek jeleként lezajlott az elmúlt 2 évtized legnagyobb tüntetése is. A mai választásokon az állampárt egyik jelöltje lesz a volt elnök lánya, a népszerűtlen Dariga Nazarbajeva. Első férje titokzatos körülmények között halt meg 2015-ben egy osztrák börtönben – s noha a hivatalos jelentések szerint öngyilkos lett, több hiteles forrás szerint valójában meggyilkolták.
Ez nem igazán meglepetés, hiszen a Nazarbajev család eljátszhatná egy maffiafilm főszerepét is. A Szabad Európa Rádió 785 millió dollár, azaz nagyjából 233 milliárd forint értékben azonosított Európában és az Egyesült Államokban olyan ingatlanokat, amelyeket Nurszultan Nazarbajev rokonai, valamint a tágabb család (vejek, sógorok) vásároltak meg az elmúlt két évtizedben.
Az amerikai diplomácia bizalmas jelentése szerint a volt elnök személyes pénzmosója Bulat Utemuratov, akinek 5 milliárd dollár értékű vagyontárgyainak lefoglalását rendelték el tavaly decemberben az Egyesült Királyságban.
Kirgizisztán
Ma a választók minden bizonnyal megerősítik Szadir Zsaparov pozícióját, aki tavaly 3 hónap leforgása alatt emelkedett fel börtönlakóból az ország elnökévé. Ráadásul nagyobb hatalma lehet, mint bármelyik korábbi kirgiz elnöknek, mivel ma egy népszavazás is dönt a parlamentáris rendszer visszaállításáról elnöki rendszerré.
Az előző parlamenti választást tavaly október 4-én tartották. Akkor azonban olyan széleskörű felháborodást okozott a szavazatok megvásárlása és a kormányzati erőforrások ezen célú felhasználása, hogy a feldühödött tömeg megrohanta az állami intézményeket, lemondásra kényszerítve a kormányt és az elnököt.
Zsaparov ekkor még túszejtésért a rács mögött ült már 2017 óta, de két hét múlva már kinevezett miniszterelnök és ügyvivő elnök lett. Sokak szerint a támogatás a kirgiz szervezett bűnözői körök részéről érkezett. Az egyik legbefolyásosabb keresztapa az országos vámhivatal volt helyettes vezetője, Rajmbek Matrajmov. Őt és feleségét az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban szankciós listára tette.
Moszkva természetesen élénken figyeli a fejleményeket, hiszen az országban fenntart egy katonai bázist, amely többek között a 182 kilométer hosszú Iszik-köl tóban torpedó-technológiai vizsgálatokat folytat. Peking is szúrós szemmel követi a választást, hiszen Kirgizisztán 1063 kilométeres közös határral rendelkezik a politikailag rendkívül kényes dinamikájú kínai Hszincsiang tartománnyal.
A hazai történelmi kapcsolatokról érdemes kiemelni, hogy Rákosi Mátyás, az 1950-es évek kommunista diktátora utolsó éveit egy világvégi kirgiz kisvárosban töltötte el száműzetésben. A Tien-San hegység alatti Tokmakban szigorú rendőri felügyelet alatt állt, a kétszobás lakásban nem volt se csatorna, se folyóvíz. Amikor egyszer utazási engedélyt kapott az üzbég fővárosba, akkor Taskentben első dolga volt jegyet venni Moszkvába – de sajna rendőrök szedték le a vonatról.
Sok eset nem kerül be a statisztikába. 
