A magyar miniszterelnök három hete fogadta a francia populista jobboldal potenciális elnökjelöltjét, Eric Zemmourt. Felkereste aznap a miniszterelnököt Marion Maréchal, Le Pen unokahúga is, aki a korábban Nemzeti Front néven futott szervezet parlamenti képviselője volt.
Az elmúlt napokban pedig arról számolt be a francia sajtó, hogy október 25-26-án Budapestre jön Marine Le Pen. A „Nemzeti Gyűlés” elnökasszonya szerint a találkozó Európa reformját szolgálja, mégpedig annak a közös nyilatkozatnak megfelelően, amelyet a nyáron adott ki egy tucatnyi párt, amely úgy ítéli meg, hogy át kell alakítani az unió egész működését. Merthogy a nemzetek uniójára van szükség, amely az eddiginél sokkal inkább tekintettel van az államok szuverenitására.
A francia politika üstököse
Mivel Franciaországban jövő áprilisban az Európa sorsát is nagyban befolyásoló elnökválasztást tartják meg, érdemes górcső alá venni egy olyan jelölt pályáját és nézeteit, akit pár hónapja még a közvéleménykutatók nem ismertek, most pedig már 17 százalékon áll - megelőzve Marine Le Pent is. Zemmour kétségtelenül Franciaország legnagyobb politikai szenzációja jelenleg és személye a jövő évi francia elnökválasztás “sötét lova”.
Míg Zemmour támogatottsága kevesebb mint egy hónap alatt megduplázódott, addig a szélsőjobboldali jelölt és a „Rassemblement National” vezetője, Marine Le Pen nyár óta “szabadesésben” van. Le Pen 13 pontot veszítve már csak 15 százalékon áll.
De mit akar ez az ember?
A 63 éves Eric Zemmour Algériában született, zsidó-berber származású szülők gyermekeként. Újságíróként kezdte pályáját és hamar megtalálta a hangját, mint egyfajta konzervatív provokatőr. 2014-es könyve, a „Le suicide français” (A francia öngyilkosság), amely hazája hanyatlásáról szól, sokáig vezette a sikerlistákat.
Zemmour ugyan még nem jelentette be indulását az államfői posztért, de a programja önmagáért beszél: folyamatosan aggódik hazája hanyatlásán, feltartóztathatatlannak tűnő iszlamizációján és az emberfajták eljövendő harcát jósolja. Csakúgy, mint Donald Trump, szerinte is a „fehér, heteroszexuális férfiak” az etnikai kisebbségek és a „meleglobbi” folyamatos támadásai alatt állnak.
Zemmour betört abba a politikai űrbe, amelyet Marine Le Pen hagyott hátra azzal, hogy az utóbbi években a politikai közép felé húzódott, puhította az imázsát és elhagyta a provokatív beszólásokat. Nem véletlen, hogy Zemmour pont az ő egykori táborából nyeri a legtöbb támogatót. Létrehozta a saját weboldalát, ahol folyamatosan tájékoztatja híveit arról, hogy éppen melyik városban lép fel, egyben hirdeti a frissen megjelent könyvét is, amelynek címe is sokatmondó: „La France n’a pas dit son dernier mot” (Franciaország még nem mondta ki az utolsó szót).
Trump kampány 2.0
Csakúgy, mint Trump pár évvel ezelőtti kampánya esetében, a francia média most egyszerűen nem tud betelni Zemmourral, sorra hívják meg a stúdiókba. A Politico által közzétett felmérés szerint a múlt hónapban 10-szer annyit időt töltött a televíziós csatornákon, mint Le Pen.
Ahogyan Trump kampánya mögött ott állt a Fox News televíziós csatorna, úgy Zemmournak támaszt ad az a CNews TV csatorna, amelyet a konzervatív milliárdos, Vincent Bollore hozott létre 4 éve.
Bár a jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy az elnökválasztás második fordulójában Macron megverné Zemmourt, ettől független veszélyek leselkednek a jelenlegi elnökre.
Zemmour ugyanis elvonta a figyelmet azokról a témákról, amelyekben Macron erős, mint a covid kezelése, vagy az európai nagypolitika és olyan területek kerültek középpontba, ahol a jelenlegi elnök sérülékeny: a belbiztonság, a francia identitás és a kultúrharc.
Nike-t akarnak viselni, igen – de burkával! Így foglalta össze a bevándorlók asszimilációjának szerinte teljes csődjét Zemmour a Boulevard Voltaire című lapnak adott minapi nyilatkozatában, kifejtve, hogy szerinte mi az oka az elnök teljes passzivitásának. Macron ötéves hivatali ideje alatt beözönlött 2,5 millió bevándorló, veszélyeztetve „az 1500 éve keresztény Franciaországot”. Emellett hatszáz és kilencszázezer között van az illegális bevándorlók száma. Szerinte 2022-ben a választáson már maga az ország léte lesz a tét.
Utálja Brüsszelt
Amikor pár napja a lengyel alkotmánybíróság megállapította a lengyel törvények szupremáciáját az EU-jogrend felett, Zemmour éljenzett és az Európai Bizottság „föderalista puccsáról” értekezett. Egyben azt állítja, hogy Franciaországnak közelebb kell kerülnie Oroszországhoz az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő “Nagy-Európában”.
Zemmour erősíteni akarja hazája szuverenitását a vámok és az iparpolitika területein, de ezt hogyan lehet megtenni az EU elhagyása nélkül? Erre egyelőre a politika fenegyereke még nem adott választ.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
