<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A német kormány várhatóan gyenge lesz, Emmanuel Macront pedig leköti a saját újjáválasztása - azaz pont akkor nem áll majd erős kezű vezető Európa élén, amikor arra nagy szükség volna. Párizs az EU-t hagyományosan ugródeszkának tekinti a globális politikában saját nemzeti céljainak az eléréséhez. Káncz Csaba jegyzete

Franciaország két komoly politikai kihívás elé néz 2022 első félévében: egyrészt az Európa sorsát is nagyban befolyásoló elnökválasztást tartják meg áprilisban, másrészt januártól júliusig Párizs tölti be az Európai Tanács soros elnöki címét. Ez utóbbi megbízatást a franciák a lehető legkomolyabban veszik, hiszen Párizs az EU-t hagyományosan ugródeszkának tekinti és használja a globális politikában saját nemzeti céljainak az eléréséhez.  

Párizs céljai

Nem véletlen, hogy Párizs nyomására Ursula von der Leyen EU Bizottsági elnök már bejelentette, hogy a francia EU-elnökséggel együtt a jövő év első felében „Európai Védelmi Csúcstalálkozót” rendeznek. Egy olyan időszakban, amikor az USA és Kína közötti nagyhatalmi vetélkedés egyre élesebbé válik, az iszlamizálódó Törökország folyamatos kihívások elé állítja a térség országait a Kelet-Mediterráneumban, Nyugat-Afrikában pedig a franciáknak teret kell adni az orosz zsoldosok számára, akkor bizonyosan lesz mit megtárgyalni azon a csúcstalálkozón.

Emmanuel Macron szerint az EU túl gyenge, túl lassú, nem hatékony. Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic MarinEmmanuel Macron szerint az EU túl gyenge, túl lassú, nem hatékony. Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Emmanuel Macron már a 2017-es Sorbonne Egyetemen elmondott nagyívű beszédében kifejtette, hogy az EU-nak szerinte milyen hiányosságai vannak: „túl gyenge, túl lassú, nem hatékony”. Akkori javaslatai – integrált EU védelmi szektor, közös menekült politika, digitális adó – azonban nem törtek át, részben Merkel kancellár óvatos hozzáállása miatt.  

A kaotikus afganisztáni kivonulás és az AUKUS szerződés okozta megaláztatás után több EU-s vezető fog egyetérteni Párizzsal abban, hogy kevésbé kell függeni Washingtontól. Mindazonáltal kevés EU-s vezető akarja kockára tenni a transzatlanti viszonyokat, egy EU-s hadsereg pedig nem a közeljövő zenéje.

A Párizs-Berlin súrlódás 

Párizs katonai kapcsolatai Berlinnel a 2019 januári szerződésre (Treaty of Aachen) épülnek, amelynek egy átfogó közös védelmi záradéka van.  

Macron újra akarja nyitni az európai vitát az amerikai védelem szükségességéről, illetve az úgynevezett „stratégiai autonómia” elérésének fontosságáról. Az ütésváltás már tavaly novemberben elkezdődött, amikor a stratégiai autonómia mellett kiálló francia elnök megkérdőjelezte a német védelmi miniszter korábbi szavait, miszerint „Európa a jövőben is rá lesz utalva Amerika katonai támogatására”. Macron ráadásul sértő módon hozzátette, hogy a kancellár „szerencsére” más vonalat visz.

Berlin válasza nem késett sokat. Rá egy hétre a hamburgi katonai akadémián elmondott beszédében Annegret Kramp-Karrenbauer hangsúlyozta, hogy „a legfontosabb szövetségesünk a biztonság és védelmi politikában továbbra is az Egyesült Államok”. Kijózanító tények – tette hozzá -, hogy az USA nukleáris és hagyományos képességei nélkül Németország és Európa nem tudja magát megvédeni.

A miniszter hozzátette, hogy az amerikai hadsereg katonai képességei teszik ki a NATO-képesség 75 százalékát. A ballisztikus rakéták elleni elfogó-képességek terén ez egyenesen 100 százalék. Kiemelte még az amerikai nukleáris elrettentést és a kontinensünkön tartózkodó 80 ezer amerikai katona jelentőségét is.

Mivel a német vezetők energiáit az elkövetkező hónapokban lefoglalják a belpolitikai huzakodások, Macron elnök előtt megnyílt a tér, hogy különböző szakpolitikai kérdésekben kisebb koalíciókat alkosson egyes európai fővárosokkal. Rómával és Madriddal az EU költségvetési reformját és migrációs kihívásait, Varsóval és Tallinnal a katonai kérdéseket és a transzatlanti viszonyt egyeztetheti, míg a klímaügyeket és az európai Zöld Megállapodás témakörét Hágával és Koppenhágával.

Hogyan látják a vezető elemzők?

Az EU előtt tehát komoly kihívások állnak. Márpedig ahogyan Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai elemző cég európai igazgatója megállapítja, az új német kancellár várhatóan nem fog tudni megbirkózni olyan feladatokkal, mint a jogállam helyreállítása Varsóban és Budapesten, a Brexit után nyitva maradt kérdések rendezése, illetve az EU költségvetési politikája. Véleményét arra alapozza, hogy politikai képesség dolgában az utód nem ér fel Merkelhez, ugyanakkor az új koalíció befelé fordul majd, mert a hazai ügyek, illetve a koalíció belső súrlódásai elvonják a figyelmét Európáról. 

Így a német kormány először béna kacsa lesz, utána pedig várhatóan gyengének bizonyul, amit csak súlyosbít, hogy Macront leköti a saját újjáválasztása, azaz pont akkor nem áll majd erős kezű vezető a földrész élén, amikor arra nagy-nagy szükség volna.

Két neves elemző, Matthias Matthijs és R. Daniel Kelemen felteszi a kérdést: ezek után ki fog beszélni Európa nevében, mialatt a világot egy sor viszály, a populizmus, és a koronavírus-járvány tépázza? Hát nem a hatástalan brüsszeli bürokrácia, sem az erőtlen Franciaország, sem pedig Nagy-Britannia, amely a geopolitikai busz alá vetette magát – válaszolják meg szkeptikusan saját kérdéseiket.  

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Döbbenetes számok jöttek a pedagógushiányról
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 14:48
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kérésére elvégzett felmérés aggasztó képest fest a pedagógusok helyzetéről.
Makro / Külgazdaság Karantén helyett heti kétszer tesztelnek az izraeli iskolákban
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 13:42
A karantén teljesen megbénítaná az ország oktatási rendszerét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint az egészségügyben dolgozókat támadja az ellenzék
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 08:57
A miniszterelnök szerint a járvány elleni védekezést az ellenzéki pártok nem csak nálunk kritizálják a kormány munkáját. Magyar sajátosság, hogy az itteni baloldal nem csak a kormányt támadja Orbán Viktor szerint, hanem az egészségügyben dolgozókat is.
Makro / Külgazdaság Újabb európai ország van túl az újabb járványhullámon
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:28
Franciaországban február 2-tól kezdve fokozatosan feloldják a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt bevezetett korlátozásokat - jelentette be Jean Castex miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Két oltás sem lesz elég a védettségi igazoláshoz
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:16
Csütörtök éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben a védettségi igazolványokkal kapcsolatos rendelkezés módosítása, amely a korábbiakhoz képest jelentős változásokat tartalmaz. Az oltatlanok teljesen elvesztik jogosultságukat.
Makro / Külgazdaság Súlyos fenyegetést kapott Putyin
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 06:28
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni.
Makro / Külgazdaság Nem kell a pánik: nem döntötte be Európát az omikron
Wéber Balázs | 2022. január 21. 05:28
Bár az omikron soha nem látott csúcsokra lökte az új koronavírus-fertőzöttek számát sok európai országban, a kórházban kezeltek és az áldozatok száma stagnált vagy csak relatív kis mértékben emelkedett – derül ki körképünkből. A britek már túl is vannak a csúcson, és hamarosan feloldják a megmaradt korlátozásokat. Az óvatosság persze továbbra is ajánlott, ugyanakkor paradigmaváltás jöhet a válságkezelésben: a koronavírus a jövőben egy lehet a többi vírus közül.   
Makro / Külgazdaság Összegyűjtötték az aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz
Valkai Nikoletta | 2022. január 20. 18:31
A két kérdéshez összesen 470 ezer aláírást szedtek össze.
Makro / Külgazdaság Putyin elképesztő eszköztára - világszerte képes beavatkozni konfliktusokba
Káncz Csaba | 2022. január 20. 15:35
Noha az orosz gazdaság a világ összes GDP-jének csak 3,1 százalékát teszi ki, katonailag hatékonyan avatkozik be világszerte a különböző konfliktusokba. Áttekintjük, hogy a Kreml milyen módszereket vonultat fel a geopolitikai céljai eléréséhez. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Népszámlálást tartottak Szlovákiában: hányan vallották magukat magyarnak?
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 12:52
36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló