|
| Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a magyar sajtónak az EU-csúcs előtt a pozsonyi várban az érkezéskor 2016. szeptember 16-án. Az uniós tagországok vezetői nem hivatalos találkozón vesznek részt a szlovák fővárosban. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
A mai pozsonyi informális EU-csúcson a kontinentális vezetők tovább folytatják vitájukat arról, hogyan nézzen ki az EU a Brexit-sokk után. A vezető amerikai üzleti lap arra számít, hogy a diskurzus majd olyan területekre összpontosít, amelyek elfedik a súlyos megosztottságot az unió jövője ügyében.
Az alapkérdés az, hogy több vagy kevesebb integráció szükséges-e a britek távozása után, ám ehelyett várhatóan olyan témákat vesznek napirendre, mint a terror elleni összefogás, a határbiztonság és a nagyvonalúbb beruházási politika.
Mi lesz a kötelező menekült-kvótákkal?
Pozsonyban a Visegrádi Négyek azért lobbiznak, hogy a Brexitet követő zavart kihasználva megakadályozzanak mindenfajta megállapodást a migránsok és menekültek ügyében és egyben megerősítsék a nemzeti kormányok jogkörét Brüsszellel szemben - magyarul az Európai Tanács szerepét az Európai Bizottsággal szemben.
Juncker szerdai évértékelő beszédének legfontosabb része a magyar belpolitika szempontjából az volt, amikor a menekültekkel szembeni szolidaritás kapcsán kiemelte, hogy senkit nem lehet kötelezni erre a szolidaritásra - vagyis szándéka szerint nem lesz kötelező kvóta. Kiemelendő, hogy nemrég Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is erre utalt. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a mai pozsonyi uniós csúcson elvetik a kötelező kvótára tett bizottsági javaslatot. Vagyis a hazai népszavazás egy olyan intézkedés ellen irányulhat október 2-án, amelyet senki nem akar meghozni.
A hazai kormányzat álláspontja szerint komoly belső és külső (Szíria, Líbia, Ukrajna) kihívások érik az EU integrációt és ezek felszínre hozták a hiányosságokat. Az EU gyakorlatilag cselekvőképtelen külpolitikai téren, még a saját szomszédságában is, nemhogy a Közel-Keleten. Ezzel összhangban egyébként Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának vezetője a héten az Unió katonai képességeinek növelésére szólított föl, amely akár egy szír intervenciót is lehetővé tesz.
Budapest álláspontjai
Budapest véleménye szerint a Nyugat-Balkán viszonylagos biztonságpolitikai stabilitása már sokáig nem tartható fenn. Fel kell gyorsítani ezért a csatlakozási tárgyalásokat, különben EU-ellenes erők hatolnak be a térségbe. Budapest álláspontja szerint az EU-nak komoly felelőssége van az ukrajnai politikai válság kialakulásában.
|
| Káncz Csaba |
A kormány szerint a Minszk-II megállapodást mindkét félnek végre kell hajtani, Kijevnek is érdeke, hogy kiegyezzen Moszkvával. A hazai kormányzat pozíciója szerint Brüsszelnek meg kell adni a vízummentességet az ukránoknak.
A Bizottság véleménye szerint egy közös európai katonai főhadiszállást kell létrehozni, és a tagállamok részt vállalnának a közös katonaság felállításából. Junckerék az év végéig hivatalosan egy európai védelmi alap felállítását fogják javasolni a kutatás-fejlesztés érdekében. Ez összevág Budapest álláspontjával, miszerint az EU katonai képességeit meg kell teremteni és a külső határokat meg kell védeni, hogy az EU integráció eredményét meg tudjuk tartani.
Azt már fanyarul tehetjük hozzá, hogy miközben a hazai erőforrásokat az MNB alapítványain keresztül megkérdőjelezhető célokra számolatlanul osztogatják, és miközben egyes vállalkozások nyereségének adótartalma nem a költségvetésbe hanem stadionokba és futball klubokhoz vándorol, aközben a Magyar Honvédség szállító és harci helikopterei kirepülték erőforrás tartalékaikat, a szárazföldi alakulatok eszközparkja pedig döntően a Szovjetunióban kifejlesztett és gyártott eszközökből áll. Ezt lehetne szégyennek is nevezni, ha ez a roncshalmaz nem lenne elképesztően veszélyes a nemzeti védelmi képességeinkre nézve ebben a felbolydult nemzetközi politikai helyzetben.
A délieket fojtogatják a költségvetési szabályok
A déli tagállamok már szorosan egyeztették álláspontjukat és azért fognak lobbizni Pozsonyban, hogy lazítsák föl az EMU költségvetési szabályait. Szeptember 9-én Athénban koordinálta álláspontját a pozsonyi csúcs előtt Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta. Párizs „gazdasági növekedési programot” követelt, míg Róma egy 50 milliárd eurós befektetési alapot.
Káncz Csaba jegyzete
