A Political Capital (PC) a vezető európai elemzőket és think tankeket felvonultató New Pact For Europe projekt keretében készült tanulmányában a 28 tagállam polgárainak az EU jövőjével kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta az Eurobarometer adatbázisán. A vizsgálatból kiderült, bár az Unió állampolgárainak 11 százaléka kilépne az Unióból, 12 százalék pedig inkább a tagállamok hatáskörébe terelné a szakpolitikákat, az EU-polgárok túlnyomó többsége, 65 százaléka támogatja a mélyebb integrációt. Azon belül is 30 százalék fontolva, 35 százalék pedig határozott lépésekkel haladna ebben az irányban.
|
| Az egyes stratégiai lehetőségek támogatóinak aránya. Forrás: Political Capital |
A biztonságpolitika, a külpolitika integrációjának elmélyítésében elsöprő többség látja a hatékonyság javításának esélyét, ahogy a gazdasági válság elleni küzdelemben is a legtöbben nagyobb szerepet szánnának az Uniónak. Egy európai bankfelügyeleti rendszer felállításának és az összehangoltabb költségvetési politikának is jelentős a támogatottsága.
Ördög vagy angyal?
Az Eurobarometer-adatok tehát arról tanúskodnak, hogy bár az európai polgárok jelentős része inkább pesszimista az Unió jelenlegi helyzetével és jövőjével kapcsolatosan, a többség a szakpolitikák tekintetében mégis egyértelműen integrációpárti. A látszólagos ellentmondásra az „előremenekülés” igénye lehet a magyarázat: az EU széles körben érzékelt alapvető problémáit sokak szerint éppen a mélyebb integráció oldhatja meg.
|
| Az integráción alapuló szakpolitikák támogatottsága |
Magyarországon 29 százalék támogatná a föderálisan működő Unió felé való gyors elmozdulást, 37 százalék az integráció fontolva mélyítését, 15 százalék az unió gazdasági közösségé való visszaalakítását és mindössze 10 százalék elkötelezett az Unióból való kilépés irányában. Nálunk a válaszadók 66 százaléka inkább támogatja a mélyebb integráción alapuló szakpolitikai megoldásokat. Úgy tűnik, hogy az Unió polgárainak az EU-ról alkotott összképben rejlik az „ördög”, és az integráció részleteiben rejtőzhet az „angyal”.
Mi a teendő?
A 11 százaléknyi „biztos kilépőn” túl az EU-polgárok további több mint egyötöde hezitál azzal kapcsolatban, hogy az Unión belül vagy kívül tudna inkább szembenézni a jövővel. Még azok között is relatíve magas, 19 százalékos ez az arány, akik egyébként a „nagy ugrást” támogatják a föderális Európa irányába. A további integrációt fontolva támogató csoportban 26 százalékos ez az arány, az Unió gazdasági együttműködésre szűkítését támogató „Vissza az alapokhoz” kategóriába esőknél pedig 45 százalék. Ez az Unió jelenlegi kiábrándult csoport még megnyerhető az integráció ügyének, ugyanakkor az EU ellen is fordulhat. A döntéshozóknak tehát elsősorban az ő meggyőzésükre kell fókuszálniuk, ha az Unió állampolgári támogatását erősíteni akarják.
Nem mindegy az iskolázottság
A tanulmány azt is találta, hogy az alacsonyabban iskolázottak kevésbé támogatják az integráció mélyítését. Ennek magyarázata az lehet, hogy az alacsonyan iskolázott csoportoknak kisebb esélyük van arra, hogy az uniós tagságból fakadó lehetőségeket személyesen is kiaknázzák – a tanulási lehetőségektől a pályázatokig. Fontos ezért az oktatás fejlesztése. A minél szélesebb körben elérhető gimnáziumi és felsőfokú oktatás biztosíthatja ugyanis, hogy az európai polgárok a lehetőségek bővülésén és az előnyök közvetlen megtapasztalásán keresztül az integrációt is kedvezőbb színben lássák – összegzik az elemzés tanulságát.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
