A szakszervezet szerint míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – nehéz azonban két olyan egymáshoz közel eső települést találni, ahol ekkora bérkülönbségek lennének - írja a Blokkk.com.
A statisztikák szerint a 2015-2017 közötti időszakban 36 darabbal, 2927-re csökkent a boltos települések száma, emellett az ötezer főnél kisebb településeken 758 darabbal esett a boltszám ebben az időszakban. A 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok még találnak maguknak munkaerőt, a pénztárosoknak ugyanakkor nem kötelező ez a szakmai bérminimum, a jogszabály szerint náluk elegendő a minimum 138 ezres általános minimálbér.
Míg a nagyobb városokban jellemző a munkaerő fluktuációja, a falusi eladók nehezebben váltanak munkahelyet, főleg egy szomszédos településen. Ennek több okai is van: kisebb bérkülönbségért kevésbé indulnak el, hiszen a közlekedés költségei jelentősen megnőhetnek egy hónap során – nem beszélve az általános életmódbeli változásokról, amit a naponta több óra utazás okozna.
Megy a játék a juttatásokkal
A szakszervezet alapbérekben szeretne 20 ezres bértöbbletet a várható 202 ezer forintos szakmai minimálbérhez képest. A nagyáruházak könnyebben képesek 200 ezer forintos bruttó átlagkeresetet biztosítani alkalmazottaiknak, de ebben azért pótlékok és a cafetéria is benne van.
Ezek az alapbéren felüli juttatások nem véletlenek, a boltos vállalkozások egyre inkább próbálnak különbséget tenni munka és munka között – az összetettebb munkát jobban elismerni. Ezen felül a területi pótlékkal a munkaerőhiányt próbálják ellensúlyozni, mivel egyes térségekben (az ország nyugati szélén, vagy közepén) egyszerűen drágább a munkaerő. Bizonyos hiányszakmákban pedig (targoncás, hentes, pék) már 300 ezer forint feletti javadalmazás is elérhető.
|
Azt hiszed, spóroltál? Simán átejtenek az csábító akciókkal A nyár hatalmas akciókat hoz az üzletekben, azonban nem árt pár dologra odafigyelni. Részletek >>> |
A cafetéria szintén segíti a vállalkozásokat: 2019-től kedvezményes lesz a Szép-kártya adózása, míg a többié nem. A boltosok ugyanakkor nem terelhetnek át olyan sok juttatást, mivel nem lenne praktikus a dolgozóknak. Egy részét így várhatóan megtartja a vállalkozás valamilyen formában (például a munkába járás támogatását), és lesz, amit valamilyen formában beépít a bérekbe.
A béremelésnek erős korlátot szab a boltosok bevétele: hiába bővül a piac, a bérek sokkal gyorsabban emelkednek az elmúlt években. A nagyáruházak másabb helyzetben vannak, nekik nem csak a versenytársakra, hanem más ágazatokra is figyelniük kell. Jellemzően nagyobb településeken működnek, így erős a munkaerőpiac ágazatok közötti és azon belüli szívóhatása is. Hiába emelték a kötelező minimálbéreket, a munkaerőhiány közepette ez inkább a kisboltosokra helyezett nagyobb nyomást. A legkisebb (5-9 fős) boltok eladóinak bére nőtt ugyan 52 ezer forinttal 2015-18 között, de a nagyoké (250 fő felett) 86 ezerrel emelkedett ugyanekkor.
|
Erre vártak a kereskedők - megrohamozták a boltokat a magyarok
A nyári hőség múlásával és az iskolai év elstartolásával érezhetően megnövekedett a forgalom a kiskereskedelemben. A belső fogyasztás évek óta motorja a magyar gazdaságnak, ezt a bővülést azonban hátráltatja a munkaerőhiány és a bérköltségek. A forint gyengülése szintén felfelé hajtja az árakat, ezt azonban nem tudják követni a boltosok. A szokásos gyengülés ellenére is erős lehet a második félév. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>
|
Délutánig a Mol-árfolyam 0,76 százalékot esett. 
