Az már eddig is tudott volt, hogy a szétesett Fehér Házban az aktív- és nyugállományú tábornokok jelentik a legbefolyásosabb kört. De a hadsereg most egy másik területre is behatolt: tíz napja óriási felzúdulást okozott a Google belső levelezésében az értesülés, miszerint a cég összefogott a Pentagonnal mesterséges intelligencia (AI) kutatására. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segít az AI.
A Google munkatársainak aggodalmai teljesen jogosak, hiszen Trump a hivatalba lépése óta drámai mértékben lazította a dróntámadások szabályait, amelyek éppen a civilek életét volt hivatottak védeni. Az Airwars csoport felmérése szerint Trump elnöksége alatt gyakorlatilag kétszeresére nőtt a civil áldozatok száma az Iszlám Állam elleni hadműveletekben.
Schmidt átlendült a Pentagonhoz
A Pentagon tavaly 7.4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és júliusban egy hosszú tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki a múlt hónapban mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.
A Board tagjai „tanácsadói szerepet” játszanak a Project Mavenben az ülések jegyzőkönyve szerint. A Project Maven-t a katonai hírszerzésért felelős helyettes államtitkár, John Shanahan altábornagy felügyeli, konkrét vezetését pedig Drew Cukor ezredes látja el, aki szerint „létfontosságú a szimbiotikus kapcsolat létrehozása az emberek és a számítógépek között, hogy segítsük a fegyver-rendszereket ellenséges tárgyak felkutatásában.”
Brin tartótisztjei
A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatja, hogy fogalmuk sincs, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA pénzeiből hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.
|
| Káncz Csaba |
1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adat-bányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról.
A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA vezetője 2012-ben közvetlenül vitatta meg Brin-nel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználok adat-átvitelét.
Az is a WikiLeaks révén ismeretes mára, hogy az NSA „XKeyscore Digitális Hálózati Hírszerző” rendszere nem csak a világ összes Internet-alapú adatbázisát képes ellenőrizni, mint az emaileket vagy az online csevegéseket, hanem a telefonszolgáltatókat, a mobiltelefonokat, a pénzügyi tranzakciókat és a globális légi szállítási kommunikációt is – magyarul a világ teljes telekommunikációs hálózatát.
Káncz Csaba jegyzete
Rendkívüli időkben intézett beszédet. 
