A kiszámíthatatlan, egyre extrémebb időjárás egye nagyobb károkat okoz a mezőgazdaságban, tavaly a Groupama Biztosítóhoz közel kétszer annyi növénybiztosítási kárbejelentés érkezett, mint az elmúlt öt évben átlagosan – írja a biztonságpiac.hu. A biztosító elemzése szerint a mezőgazdasági növénytermesztésben többszörösére emelkedtek az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatti károk a jégeső, a tavaszi fagy, a vihar és az aszály kockázatok esetében az elmúlt években.
2012 óta csaknem megduplázódott a bejelentések száma, míg a kártérítésként kifizetett károk összege hozzávetőlegesen megháromszorozódott. 2017-ben a Groupama Biztosítóhoz bejelentett mezőgazdasági károk száma az előző évhez képest mintegy 45 százalékkal volt több, míg a kifizetett károk összege több, mint harminc százalékkal haladta meg a tavalyi évi kifizetéseket – tették hozzá a közleményben.
Az elmúlt évekre jellemző módon a legnagyobb károkat tavaly is a jégeső okozta: tavaly a növénykár bejelentések több, mint nyolcvan százaléka jégverésről szólt, de több mint tíz százalékkal több fagykár igény is volt. A Groupama tavaly több mint hárommilliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, a fagykárokra kifizetett összeg pedig meghaladta a félmilliárd forintot.
Alig lesz búzánk az idén?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint Tolnában a 43 723 hektáron vetett őszi búza 1356 hektáron pusztult ki, míg a 13 064 hektáros őszi káposztarepce-ültetvényből 480, a 9699 hektárnyi őszi árpából pedig 265 hektáron károsodott a vetés a téli hónapokban. Ugyanakkor ami megterem, az jónak ígérkezik: a felmérés szerint az őszi búza minősége a terület 60 százalékán jó, 27 százalékán közepes, a repce és az árpa esetében területük háromnegyedén mondható jó minőségűnek.
Tolna megyében idén a tavalyinál mintegy kétezer hektárral nagyobb területen, 42 371 hektáron terem őszi búza, valamelyest nőtt a most 12 587 hektárnyi repce, ugyanakkor 11 215-ről 9434 hektárra csökkent az őszi árpa vetésterülete. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>
Hogyan működik a jégkár-elhárítás?
A helyzeten jelentősen javíthat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkár-mérséklő rendszerének kiépítését. A jégeső-elhárítás során talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid kristályokat pumpálnak nagy koncentrációban a zivatarfelhőkbe. Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Mivel a vegyület nagyon hasonlít a jégkristályok szerkezetére, a keletkező jég hamar hozzátapad az ezüst-jodid molekulákhoz. Bár így több jégszem keletkezik, méretük jelentősen kisebb lesz, így lassabban esnek lefelé, mint a hagyományos jégeső esetében. A lehulló daraboknak így több idejük marad visszaolvadni a pozitív hőmérsékleti tartományban.
Az ország négy régiójában – keleten és nyugaton kettő-kettő – lesz automata, de emberi felügyelettel kiegészített diszpécserközpont, ahonnan értesítik a kezelőket – akik többnyire gyakorló gazdálkodók – és az automata berendezéseket. Ha várható jégeső, ha nem, a kezelőket napi három üzenetben tájékoztatják az adott időjárási állapotról. Ha jégeső várható, akkor három órával a felhők megérkezése előtt kap riasztást, hogy fél óra múlva össze kell kötnie a légtartályból, a hatóanyag-tartályból és a kéményből álló helyi egységet, illetve utóbbit szigorúan gyufával begyújtania.
A NAK elnöke szerint ezzel évi több tízmilliárd forintos értéket lehet majd megmenteni az agráriumban. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. Az azonban garantálható, hogy az általunk választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkár-mérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz – tette hozzá Győrffy Balázs.
|
Rég volt már ehhez hasonló: extrém hőség után jöttek a tomboló viharok Szinte úgy érezhetjük, hogy pillanatok alatt elrepült az augusztus, és beköszöntött a munkás szeptember. Pedig a nyár utolsó hónapja sem akárhogy telt el, ahogy az Időkép összefoglalójából is látszik, durva hőhullámok, melegrekordok, és egy jégesős hidegfront is volt augusztusban. További részletek >>> |
