|
| EPA/PHILIPPE WOJAZER / POOL MAXPPP OUT |
Magyarország erős gazdasági befolyáshoz juthat az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban aláírt megállapodással, ami az ország versenyképességét is növelheti - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.
Most oda kell figyelni
Makai Martina, a december 12-én véget ért párizsi konferencián részt vett magyar tárgyalódelegáció tagja egy hazatérte utáni háttérbeszélgetésen kiemelte: a kiotói egyezményt felváltó megállapodás olyan folyamat kezdete, amely teljesen átrajzolja a globális gazdaságpolitikai pozíciókat, szerepeket.
"Aki nem időben csatlakozik, az lemarad, és 2025-ben fogja észrevenni a versenyképességének csökkenését" - fogalmazott. A helyettes államtitkár szerint azzal, hogy a megállapodás kijelöli az új klímapolitika kereteit, egyben átalakítja a környezetvédelmi szektorok mellett a gazdaságpolitikai kereteket is.
Fel kell ismerni, hogy 2020-ra, 2030-ra Magyarország versenyképessé válhat a technológiai és tudástranszferrel, azzal, hogy a fejlődő országokhoz eljuttatja a magyar tudástőkét - mondta a helyettes államtitkár. A részes felek konferenciájának döntése értelmében a fejlődő országok évi 100 milliárd dollár támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához 2020-tól, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A tárgyalásokon a fejlett országok vállalták a kötelező finanszírozást, de az nincs egyes országokra meghatározva - fejtette ki.
A konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint összegű felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
Makai Martina rámutatott: azzal, hogy Magyarország a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel (Global Green Growth Institute - GGGI), közvetlen betekintést nyert a források elosztásába, a fejlődő országoktól érkező projektjavaslatokra. A Zöld Klíma Alap már a klímacsúcs előtt döntött 8 projektről, ezek között levegővédelmi, meteorológia előrejelző, szennyvízkezelési és a biodiverzitás (vizes élőhelyek) megőrzését célzó projekteket említett.
Még semmi sem biztos
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, a konferencián résztvevő magyar delegáció szakmai vezetője ismertette: a klímacsúcson résztvevő 195 ország jövő áprilisban, a Föld napján írja majd alá a kapcsolódó okiratokat New Yorkban. A megállapodás legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 részes félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. Minden országnak egy éve lesz a ratifikálásra, így a magyar Országgyűlésnek is el kell fogadnia, akkor léphet hatályba 2020 január elsején.
Kiemelte, hogy a jegyzőkönyvhöz vezető előzetes eljárás átlátható és fair volt, és a kibocsátás-csökkentés mértékének meghatározása az egyes országok vállalásaihoz igazodik. A párizsi megállapodás több mint a kiotói egyezmény, mert a legnagyobb kibocsátók is elfogadták, belátták a jelentőségét, és vállalták a végrehajtását - tette hozzá. Aláhúzta: 188 ország tett önkéntes alapon vállalást, ezeket nem felső nyomás kényszerítette ki, hanem a jól felismert helyi érdekek diktálták.
Makai Martina elmondta, hogy az alulról jövő kezdeményezésekre épülő megállapodás tovább ösztönzi az egyes tagállamokat arra, hogy technológia-transzferben újabb bilaterális együttműködéseket építsenek ki.
Kitért arra is, hogy a konkrét uniós szintű feladatokat az Európai Bizottság fogja meghatározni, az még nincs leosztva az egyes tagállamok szintjére. Az Európai Unió, mint jogi kategória és nem közvetlen kibocsátó, kibocsátási célértéket tűzhet ki, de azt az egyes tagállamok tudják végrehajtani majd. Az ENSZ-tagországok ötévenként felülvizsgálják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzéseiket, az első kötelező vállalásokat 2018-ig kell megtenni.
Aradszki András a kijelölt célokat Magyarország számára tarthatónak nevezte.
„Erős jelzés” a gyermekek elleni erőszak elleni küzdelemben. 
