Tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ha eseti elbírálás nélkül fára vagy biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt – ezzel pedig veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.
Az EU 2016 végén tette közzé a tiszta energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss vállalásokat a megújulóenergia-termelésről. A cél, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot, de valószínűleg ezt az értéket felfelé módosítják öt éven belül.
A testület egy tévedésre is felhívta a figyelmet a biomasszák kapcsán, az uniós tagállamok ugyanis továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ez az érvelés azon alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez a folyamat a legjobb esetben is évtizedek alatt zajlik le, az időtartam pedig nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel – tették hozzá.
Esetenként kell elbírálni
Az erdei biomassza megújulónak minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait. Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna – a fák pedig jelentős szén-dioxid-felhasználók, kivágásával és elégetésével járó kibocsátáshoz így ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni. Ennek fényében pedig újra kellene gondolni az EU megújulóenergia-politikáját – mondták.
|
Ilyen is ritkán van: valaki kifizette Amerika tartozását Mélyen a zsebébe nyúlt Amerika egyik leggazdagabb embere, hogy befizesse a párizsi klímaegyezményből kiesett összeget. Tovább >>> |
A párizsi klímaegyezményben kitűzött cél szerint nem szabad hagyni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra 1,5 Celsius-foknál többel növekedjen az ipari forradalom előtti átlaghoz képest. Ez megköveteli, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. A számításoknak emellett azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.
Az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni, ugyanis adott esetben lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású: például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. A fa esetében pedig a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítják, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használnak fel.
|
Összefogott a világ: 2030-ra eltüntetik ezt a fűtőanyagot Leszámolnak a szén világuralmával, bezárnák az összes ilyen erőművet. Részletek >>> |
Elrettentő céljaik vannak. 
