Az Orlan-10 egy viszonylag alacsony technológiai színvonalú és olcsó felderítő drón, amely az Oroszország által az ukrán állásokra naponta kilőtt akár 20 ezer tüzérségi lövedék nagy részét irányítja, az ukrán források szerint naponta akár 100 katona halálát okozva. Emellett, az Orlan-10 továbbfejlesztett csapásmérő változatát is bevetik Ukrajnában.
A Reuters és partnerei krimibe illő nyomozása olyan logisztikai nyomvonalat tárt fel, amely keresztül-kasul szeli az egész világot, majd végül Szentpéterváron, a Speciális Technológiai Központban, az Orlan gyártósorán végződik. Az ügy pikantériája, hogy feltárja, miként jut el tiltott amerikai technológia az Ukrajna ellen használt orosz fegyverrendszerek gyártásáig.
A Speciális Technológiai Központ, amely korábban az orosz kormány számára különféle megfigyelésre alkalmas eszközöket gyártott, most pedig a hadsereg számára drónok gyártására összpontosít, akkor került először az amerikai szankciók célkeresztjébe, amikor Barack Obama elnök szerint az orosz katonai hírszerzéssel együttműködve megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.
A 2017-ben életbe lépett szankciók megtiltották, hogy amerikai állampolgárok és vállalatok bármit is szállítsanak, ami a Speciális Technológiai Központhoz kerülhet. Idén márciusban az amerikai kormány úgy szigorította ezeket a korlátozásokat, hogy betiltotta minden amerikai termék értékesítését bármely katonai végfelhasználó számára. Ezzel az volt a célja, hogy megakadályozza a csúcstechnológiai termékek, például mikrochipek, kommunikációs és navigációs berendezések Oroszországba történő értékesítését.
Mindez nem akadályozta meg az Orlan drón gyártását.
Az orosz drónprogram legfontosabb beszállítói között szerepel egy hongkongi székhelyű exportőr, az Asia Pacific Links Ltd., amely az orosz vám- és pénzügyi nyilvántartások szerint többmillió dollár értékben szállított alkatrészeket, bár soha nem közvetlenül. Az alkatrészek közül sok az amerikai gyártóktól származó mikrochip.
Az Asia Pacific Oroszországba irányuló exportját egy szentpétervári importőrnek szállították, aki szoros kapcsolatban áll a Speciális Technológiai Központtal. Az SMT iLogic nevű importőr cégnek közös címe van a dróngyártóval, emellett számos más kapcsolat fűzi össze őket.
Az Asia Pacific tulajdonosa, Anton Trofimov egy Kanadában élő orosz, aki egy kínai egyetemen szerzett diplomát, és több üzleti érdekeltsége is van Kínában, valamint tulajdonosa egy torontói cégnek. A közhiteles nyilvántartások szerint Trofimov Toronto egyik szerény, East York-i negyedében lakik. Nem válaszolt a Reuters e-mailben és a LinkedIn-en küldött kérdéseire. Egy nő, aki a Reuters munkatársának ajtót nyitott, Trofimov feleségeként mutatkozott be, és azt mondta, hogy átadja neki az üzenetet, hogy lépjen kapcsolatba a Reuters-szel. A férfi ezt nem tette meg.
Egy fél világ választja el e torontói házat az Asia Pacific irodájától, amely Hongkong üzleti negyedének egyik mellékutcájában található egy lepukkant irodaházban. Senki sem volt a hongkongi irodában, amikor a Reuters újságírója ellátogatott oda. A vállalat egy elszeparált helyiségen osztozik három másik bérlővel, az épület recepciósa szerint.
A látszat ellenére azonban az üzlet idén fellendült. Oroszország februári invázióját követően, a március 1-je és szeptember 30-a közötti hét hónapban, az Asia Pacific jelentősen növelte üzleti tevékenységét, és az orosz vámnyilvántartás szerint mintegy 5,2 millió dollár értékben exportált alkatrészeket, szemben a 2021-es év ugyanezen időszakának 2,3 millió dollárjával, ami az iLogic legnagyobb beszállítójává tette. Sok alkatrészt amerikai technológiai cégek gyártottak, derül ki a nyilvántartásból.
Az Asia Pacific által az iLogicnak küldött alkatrészek között 2022 ugyanezen időszakában 1,8 millió dollár értékben az Analog Devices, 641 ezer dollár értékben a Texas Instruments és 238 ezer dollár értékben a Xilinx által gyártott chipek voltak az orosz vámadatok szerint. A szállítmányok között voltak egy japán cég, a Saito Seisakusho által gyártott repülőgép-modell motorok is, amelyeket az Orlan 10-ben használnak, amint az az Ukrajnában előkerült drónokról készült fotókon is látható. A Saito közölte, hogy nem tudott a szállítmányokról.
Az Analog Devices nem válaszolt az elmúlt hónapokban Oroszországba irányuló szállítmányokról feltett kérdésekre. A Xilinx tulajdonosa, az AMD és a Texas Instruments azt mondta, hogy vállalataik hónapok óta nem szállítottak vagy hagytak jóvá szállítmányokat közvetlenül Oroszországba, és betartják az összes amerikai szankciót és exportellenőrzést.
Az AMD hozzátette, hogy megköveteli azoktól a forgalmazóitól, akik készleteket halmoztak fel, hogy végfelhasználóival kapcsolatban átvilágítási intézkedéseket hajtsanak végre az AMD-termékek Oroszországba vagy más szankcióval sújtott régiókba történő potenciális értékesítésének vagy a szállítmányok eltérítésének nyomon követése érdekében. „Az SMT iLogic és az Asia Pacific Links nem engedélyezett AMD-forgalmazók” – közölte az AMD.
A beszállítók a spájzban vannak
A Speciális Technológiai Központ számos beszállítóra támaszkodik, de leginkább az iLogicra, miközben az iLogic szinte kizárólag a dróngyártónak dolgozik. Az iLogic 2017 óta mintegy 70 millió dollár értékben importált főként elektronikai termékeket Oroszországba, a cég bevételének közel 80 százaléka a Speciális Technológiai Központtal folytatott üzletből származik.
A Speciális Technológiai Központ legnagyobb megrendelője az orosz védelmi minisztérium, amely idén február és augusztus között közel 6 milliárd rubelt (99 millió dollárt) fizetett a vállalatnak. A Reuters által látott dokumentumok felsorolják a vállalat bankszámláira érkező és onnan kimenő összes átutalást ebben az időszakban.
Alekszej Terentyev, a Speciális Technológiai Központ egyik vezető tudósa és fő részvényese a Reutersnek telefonon elmondta, hogy a háború miatt kénytelen a drónok gyártására összpontosítani.
„Az Orlan iránti nagy kereslet miatt most nincs erőforrásunk arra, hogy mással is foglalkozzunk. Sokkal nagyobb a kereslet iránta, mint amennyit elő tudunk állítani” – mondta.
Az amerikai szankciók gondot okoztak a vállalatnak, de mindig talált valakit a világon, aki eladta neki, amire szüksége volt. „A szankciókat a világ egyik legerősebb országa vetette ki ránk” – mondta Terentyev. „Erre büszkének kell lennünk.”
Terentyev nem volt hajlandó a Reutersnek elárulni, hogy az iLogic egyike volt-e ezeknek a beszállítóknak. Az iLogicról kérdezve azt mondta: „Olyan cégről kérdeznek, amelyet nem ismerek.” Mikor arra emlékeztették, hogy az orosz vállalati nyilvántartásokban az iLogic egyik alapítójaként szerepel, azt mondta, hogy ha a neve szerepel a dokumentumokban, akkor „valószínűleg igaz”, hogy részvényes. „Igen, emlékszem valamire” – mondta. Arra azonban nem tudott visszaemlékezni, hogy mit csinált az iLogic. „Elvesztettem a kapcsolatot ezzel a céggel” – mondta.
Az említett cégadatok szerint az iLogic ugyanazon a szentpétervári irodacímen működik, mint a Speciális Technológiai Központ. Az orosz cégnyilvántartás szerint a céget Terentyev és a dróngyártó más vezetői és azok rokonai alapították.
Egy rövid telefonhívás során Roman Agafonnikov, a Speciális Technológiai Központ vezérigazgatója azt mondta a Reutersnek, hogy nem tud semmit az iLogicról.
A floridai szál
Florida délkeleti partjainál, egy elegáns külvárosi házban, közvetlenül egy természetvédelmi terület mellett él egy másik személy, aki Oroszország drónprogramjának ellátásában kulcsszerepet játszott.
Igor Kazhdan, egy 41 éves amerikai-orosz állampolgár a tulajdonosa az IK Tech nevű cégnek, amely 2018 és 2021 között mintegy 2,2 millió dollár értékben adott el elektronikai cikkeket Oroszországnak, ennek több mint 90 százaléka az iLogicnak ment.
Az orosz vámnyilvántartásból a Reuters megtudta, hogy az IK Tech 2020 októbere és 2021 októbere között mintegy 1000 amerikai gyártmányú nyomtatott áramkört adott el az iLogicnak, holott a szövetségi törvény tiltotta, hogy a Speciális Technológiai Központnak közvetlenül vagy más vállalaton keresztül bármilyen ilyen technológiát szállítsanak.
A körülbelül 274 ezer dollár értékű nyomtatott áramkört egy kaliforniai gyártó, a Gumstix készítette. A kaliforniai vállalat a Reutersnek azt mondta, hogy „nagyon aggódik” a szállítmányok miatt, és kivizsgálja a történteket. Közölte, hogy nincsenek Oroszországban található ügyfelei, sem Oroszországba szánt termékei vagy szolgáltatásai. Hozzátette: „Minden megfelelő intézkedést megteszünk a termékeink törvényes végfelhasználástól való bármilyen azonosított eltérítése ellen.”
Az ukrán tisztviselők által egy elfogott drón belsejéről készített és a Reuters által látott fotókon egy Gumstix áramkör látható, amely feltehetően megegyezik az IK Tech által szállítottal. Egy másik drón alkatrészeinek listája szerint az áramkör az Orlan-10 vezérlőegységének része.
Kazhdan tevékenysége felkeltette az amerikai hatóságok figyelmét. Alig két héttel azelőtt, hogy az orosz tankok begördültek Ukrajnába, és az Orlan drónok elkezdtek zümmögni a fejük felett, szövetségi ügynökök letartóztatták Kazhdant. Később vádat emeltek ellene 13 rendbeli csempészet és az exportellenőrzés kijátszása miatt, arra hivatkozva, hogy 2021 decembere és 2022 februárja között elektronikai alkatrészeket adott el Oroszországnak.
A vádirat az amerikai székhelyű Qorvo által gyártott kifinomult erősítők értékesítésével kapcsolatos, amelyek Oroszország számára kiviteli engedélyhez kötöttek. A Qorvo erősítőket, amelyeket gyakran radar-, kommunikációs és rádióberendezésekben használnak, ukrán tisztviselők szerint az Orlan drónok rádiókommunikációs áramköreiben találták meg. A Reutersnek adott nyilatkozatában a Qorvo közölte, hogy az ügyben említett alkatrészek „bejelentett rendeltetési helye” egy floridai forgalmazó volt. Hozzátették: „A Qorvo soha nem folytatott üzleti tevékenységet és nem állt semmilyen kapcsolatban az IK Tech-kel vagy Igor Kazhdannal, és a vállalat termékeit a tudtunk nélkül exportálták és használták fel.”
2022 novemberében, miután Kazhdan két vádpontban bűnösnek vallotta magát, egy szövetségi bíró három év próbaidőre és némi pénzbírságra ítélte. Ha minden vádpontban elítélik, Kazhdan 40 év börtönbüntetésre számíthatott volna.
A floridai Dania Beach-i otthonának küszöbén rövidnadrágban és rövid ujjú ingben a Reuters egyik munkatársának – aki felvetette neki, hogy esetleg segítette Oroszország drónprogramját – a borostás Kazhdan azt mondta, hogy az Oroszországba irányuló exportjának mértéke más vállalatokhoz képest minimális.
„Egyszerűen nem hiszem, hogy ez olyan nagy ügy, hogy meg kellene írni ezt a történetet” – mondta Kazhdan. „Ez egyszerűen komikus.”
Ezen túlmenően nem kívánt beszélni az ügyről vagy az Oroszországba irányuló szállítmányairól.
A november 2022-es ítélethirdetési meghallgatásán Kazhdan elmondta a dél-floridai kerületi bírónak, hogy azután kezdett el üzletelni Oroszországgal, hogy egy 2016-os műholdas konferencián kapcsolatba lépett importőrökkel. Nem sokkal később az importőrök meggyőzték őt, hogy kerülje meg a jelentéstételi és engedélyezési követelményeket.
