A mozgósítás kezdete óta közel egymillió ember hagyta el Oroszországot, szúrta ki az rtl.hu a Forbes orosz kiadásában szereplő hivatalos állami forrásokat. Az elnöki hivatal egy másik illetékese azonban pontosított, szerinte nem egymillió, csupán 600-700 ezer oroszról van szó. Azt jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy hányan hagyták el az országot turisztikai céllal, és hányan tervezik visszatérésüket belátható időn belül, tette hozzá.
A mozgósítás szeptember 21-i bejelentése után azonnal sorok alakultak ki az orosz határátkelőhelyeken, emlékeztet az orosz Forbes. A leghírhedtebb az orosz-grúz határon lévő felső-lars-i ellenőrzőpont volt, ahol az emberek 4-5 napig álltak sorban, gyakran élelem és víz nélkül. Október 3-án Nyikolaj Levszics blogger arról számolt be, hogy a határon kialakult dugó megszűnt, az autók szabadon közlekednek.
A médiában eddig elszórtan jelentek meg becslések a távozók számáról, különböző fogadó országok adataira támaszkodva. Október 4-én például Marat Akhmetzhanov, a kazahsztáni belügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy szeptember 21. óta 200 000 orosz állampolgár lépett be az országba, míg 147 000 orosz állampolgár hagyta el az országot ebben az időszakban.
Korábban különböző lapok 194 000 oroszról számoltak be, akik a mozgósítás bejelentését követő héten Grúziába, Kazahsztánba és Finnországba menekültek.
Pavel Kuznyecov helsinki orosz nagykövet szeptember 30-án azt mondta, hogy szeptember 21. óta mintegy 60 000 orosz lépett be Finnországba, akiknek 80 százaléka más európai országokba utazik tovább. Kuznyecov hangsúlyozta, nem tudni pontosan, hogy a részleges mozgósításra hivatkozva hányan távoztak, de a migrációs szolgálat szerint mintegy 100 ember nyújtott be menedékkérelmet.
Szeptember elején, még a részleges mozgósítás bejelentése előtt az orosz statisztikai hivatal arról számolt be, hogy az év eleje – azaz nagyjából az ukrajnai speciális katonai művelet megkezdése – óta 419 000 ember hagyta el Oroszországot, ami kétszerese a tavalyi év azonos időszakának.
A főpolgármester szerint Budapest megőrizte erkölcsi iránytűjét. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
