Orosz nukleáris hadgyakorlat a leolvadó Északon – a Novatek az élen

Az Orosz Haditengerészet Északi Flottája hazatér egy korábbi bevetésről. Forrás: mil.ru

Greta Thunberg még csak 11 éves volt, amikor Moszkva úgy döntött, hogy komolyan kell venni a globális klímaváltozást és 2014 végén létrehozta az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő Szeveromorszkban van. A mai erőviszonyokat jól mutatja, hogy míg az oroszoknak 17 katonai bázisuk van a térségben (ebből legalább 6 új), aközben a nyugati szövetségnek csupán 14 (főként Alaszkában, Kanadában és egy-egy Norvégiában, valamint Grönlandon). Valóban, az arktikus térség az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja egy versenytársé.

Nukleáris hadgyakorlatot tartanak

Az esetleges konfliktusokra felkészülendő Moszkva ezen a héten nukleáris hadgyakorlat megtartását rendelte el. 12 ezer katona, 100 vadászgép és hadászati bombázó, valamint 200 rakétakilövő gyakorlatozik ezekben a napokban az orosz arktikus tengereken a stratégiai nukleáris erők felkészültségét bizonyítandó. Az elmúlt években a Kreml agresszívan militarizálta a térséget, hogy minél nagyobb szeletet hasíthasson ki a becslések szerint 35 ezermilliárd dollárt kitévő nyersanyagkincsből, amely a gyorsan leolvadó térség alatt hever.

Azt a múlt héten jelentették be, hogy 2022-ig korai előrejelző radarállomások kerülnek felállításra az északi Vorkutában és a Murmanszki területen (Olenogorszk). Azt pedig a múlt hónapban hozta nyilvánosságra az orosz védelmi minisztérium, hogy az arktikus Novaja Zemlja szigetcsoportra a csúcstechnológiával ellátott Sz-400-es légelhárító rakétarendszert telepíti, a maga 400 kilométeres hatótávjával.

Napjainkra több tudós is azon a véleményen van, hogy 2050-re a Közel-Kelet olajtermelő régióiban a nyári nappali hőmérséklet átlagosan 50 °C lesz, amely halálos a tartósabb külső munkavégzés számára. Ugyanakkor az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl melegedő vizei által keltett egyre gyilkosabb hurrikánok lehetetlenné teszik a térségben a tegeri olajkitermelő platformok működtetését. Így az arktikus kitermelés jelentősége csak növekszik és ezzel a térségért folyó verseny intenzitása is.

A Novatek padlógázzal fejleszt

Káncz Csaba

Az orosz Novatek gázipari magánvállalat múlt hónapban jelentette be, hogy orosz, francia, kínai és japán cégek összefogásával gigászi projekt fog megépülni a földgáz cseppfolyósítására és exportjára Arctic LNG 2 elnevezéssel Észak-Szibériában. A cseppfolyósított földgáz (LNG) projektben résztvevő vállalatok, a Novatek (60 százalékos tulajdonrésszel), a francia Total (10 százalék), a kínai CNOOC (10 százalék) és CNPC (10 százalék), valamint a japán Mitsui-JOGMEC konzorciuma (10 százalék) jóváhagyta a végleges befektetési döntést. Az első LNG-szállítmánynak 2023-ban kell majd elindulnia a Gidan-félszigeten kiépítendő létesítményből. Mivel a Total 19,4 százalékban tulajdonosa a Novateknek, tényleges részesedése az Arctic LNG 2-ben 21,6 százalék.

Leonyid Mihelszon, a Novatek vezérigazgatója – a Forbes szerint Oroszország leggazdagabb vállalkozója – közölte, hogy a szállítmányok 80 százaléka Ázsiába irányul majd. A létesítményt a Jamal-fészigeten található, a Novatek, a Total és a CNPC által megépített, 2017 óta termelő Yamal LNG-től mintegy 30 kilométerre hozzák létre. A kivitelező a francia-amerikai TechnipFMC, az olasz Saipem és az orosz NIPIGAS konzorciuma lesz. A létesítmény megépítése fontos eszköz Oroszország azon célkitűzésének eléréséhez, hogy az LNG-termelését évi 120-130 millió tonnára növelje, a részesedését pedig a világ LNG-piacából 20 százalékra.