• Április első napjától a hónap utolsó harmadáig 19 négyzetkilométernyi területet foglaltak el az orosz csapatok – mondta Kateryna Stepanenko, az amerikai ISW katonai elemzőközpont orosz részlegének helyettes vezetője. Ha ez egybefüggő lenne, akkor Budapest Újpest kerületének felelne meg. Szintén a teljes frontot figyelembe véve az év első napjától április utolsó harmadáig 360 négyzetkilométert szálltak meg az oroszok. Ez Budapest területének több mint felét jelenti. 

A Kreml továbbra is folytatja kriptomozgósítási kampányát, ami eléggé hatékony – folytatta az elemző. Nem hoz annyi katonát, amennyire a stratégiai manőverekhez szükség lenne, de elegendő ahhoz, hogy cseréljék a fronton harcoló csapatok egy részét és megerősítsék az egységeket. Ezzel az orosz hadsereg fenn tudja tartani a harcok jelenlegi intenzitását, amire 2022 nyarán a 2022. szeptemberi mozgósítás előtt nem volt képes, mert nem volt elég ember a harctéren.

• Az orosz katonák rossz hangulata, ami a Prigozsin-lázadás előtt fontos problémának látszott, mostanra háttérbe szorult – mondta Stepanenko. Az oroszok harcolnak, elsősorban azért, mert szemben a másfél éve besorozottakkal jó fizetésért, önként álltak szolgálatba akár a hadseregben, akár a számtalan magánbiztonsági cég egyikében.
• A Lengyelországba látogató Rishi Sunak brit miniszterelnök további 500 millió font (228 milliárd forint) értékű támogatást ígért Ukrajnának. Ebben egyebek mellett nagy hatótávolságú rakétákat szállítanak a megtámadott országnak. Az újabb csomaggal megfejelik az idei pénzügyi évben erre a célra szánt 2,5 milliárd fontot (1140 milliárd forint).
• Razman Kadirov csecsen vezér heveny hasnyálmirigy-gyulladásban szenved, amely súlyos esetben életveszélyes – állította a Novaja Gazeta Europe független sajtóorgánum. A információ az elnöki kórházból származik meg nem nevezett forrásokból, ahol Kadirovot állítólag kezelték. A hír szerint a helyzet olyan komoly, hogy a Kreml elkezdte keresni a politikus-zsoldosvezér utódját Csecsenföld élre a kaukázusi köztársaság stabilitásának fenntartása érdekében.
• Az orosz propaganda beavatkozásai az európai országok és az USA közéleti eseményeibe (választásokba, népszavazásokba) nem keltik a konfliktusokat, csak kihasználják ezeknek a társadalmaknak a gyengeségeit – mondta Mark Galeotti brit történész, Kelet-Európa-szakértő. Például a lengyel farmerek tiltakozását az ukrán gabona importja ellen nem az oroszok szítják. Csak rájátszanak arra, hogy az uniós agrártámogatások lélegeztetőgépen tartják a mezőgazdaságból élőket. Ha Ukrajna egyszer belép az EU-ba az borítékolhatóan felforgatja ezt a rendszert. Az oroszok csak radikalizálják az életszínvonalukat féltő emberek tüntetését.
• A Nyugatnak nincs stratégiája a háborúval kapcsolatban – folytatta a szakértő. Az a mantra, hogy addig támogatják az ukránokat, amíg azok elérnek egy olyan helyzetet, amelyet győzelemnek tartanak, valójában arra jó, hogy közben ne válaszoljanak az alapkérdésre. Mármint arra, hogy mit tekintenének a háború elfogadható lezárásának. Vélhetően az 1939–1940-es finn–orosz háborúhoz hasonlóan területi engedménnyel lehet megvásárolni Ukrajna maradékának függetlenségét és NATO-tagságát. Csak ebbe az ukránoknak is bele kellene nyugodniuk.
• Nő az orosz katonai áldozatok száma. Korábbi összefoglalónkban beszámoltunk róla, hogy a BBC és az orosz Mediazona hírportál független forrásokra (egyebek mellett temetési hírekre, sírfotókra) alapozott összesítése szerint a háború kitörése óta 50 ezer orosz katona vesztette életét. A BBC ezt kiegészítette azzal a becsléssel, miszerint az elesettek száma 25 százalékkal magasabb volt a háború második 12 hónapjában, mint az első évében.
• Bármit, amit Vlagyimir Putyin eszik vagy iszik nem kétszer-háromszor, de legalább ötször ellenőriznek biztonsági emberek – monda Witold Szablowski, aki könyvet írt az elmúlt száz év orosz vezetőinek érkezési rendjéről és séfjeiről. Beszélt a Kreml konyhájának fejével, aki 40 éve dolgozik ezen a munkahelyen, és 20 éve ő a főnök. Kiderült, hogy még semmit sem szolgált fel Putyinnak személyesen, mivel neki egy FSZB-s, azaz titkosszolgálati különítmény főz külön konyhában csak az államfőnek. Putyin a nemzetközi találkozókon nem fogyaszt a kirakott italokból, csak a magával hozott termoszokból iszik, amelyeken sorszámcímkék jelzik, melyik FSZB-tiszt ellenőrizte a megbízhatóságát.
• Az évtizedek óta nem látott áradásban az oroszországi Kugani területen a víz elárasztotta a még a szovjet időkből hátra maradt uránbányákat – adta hírül az Agenctvo oknyomozó portál. A szakemberek attól tartanak, hogy ennek nyomán radioaktív és vegyi szennyezés juthat a Tobol folyóba.
• Az orosz kormány megerősítette, hogy elkezdték kivonni az orosz békefenntartó egységeket az Azerbajdzsán területén lévő Nagorno-Karabah korábbi örmény enklávéból. A területről tavaly szorította ki az azeri hadsereg az örményeket az orosz katonák passzív asszisztálása mellett. Ezzel az ott élő örmények minden reményüket elvesztették, hogy valaha visszatérjenek oda.
• Életét vesztette az Izvesztyija napilap haditudósítója egy ukrán dróntámadásban a zaporizzsjai fronton. Szemjon Eremin és stábja egy a front közelében lévő faluban forgatott, amikor támadás érte őket. Ugyancsak meghalt a 64 éves Russell Bentley amerikai állampolgár, aki már 2014 és 2017 között is harcolt az orosz szeparatisták oldalán Donyeck megyében.
• Jurij Kohevec 39 éves orosz állampolgárt ötévnyi büntetőmunkára ítélték azért, mert nyilatkozott a Szabad Európa Rádiónak – jelentette az OVD-Info emberjogi szervezet. A férfit még 2022 júliusában szólították le újságírók Moszkvában azt kérdezve szükség van-e szerinte Oroszország és a NATO közti feszültség enyhítésére. Persze, válaszolta hozzátéve, hogy ez a moszkvai kormány felelőssége, miután az okozta a feszültséget. Szerinte a NATO nem fenyeget senkit.

Források: BBC, Moscow Times, Times Radio, Guardian