|
| Sybrand Buma, a CDA párt elnöke. Forrás: Wikimedia Commons |
A holland helyzetet látva óhatatlanul a fülünkbe csengenek Benjamin Franklin szavai: Azok akik feladnák alapvető szabadságukat egy ideiglenes biztonságért, nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot. Hollandiában tegnap tartottak népszavazást egy új, „Nagy Testvér”-törvénynek is nevezett javaslatról, amely gyakorlatilag átengedi a hollandok adatait a titkosszolgálatoknak.
A legszomorúbb az egészben, hogy sokáig rendkívül kiegyensúlyozottak voltak az eredmények: a New York Times az Ipsos felmérése hivatkozva írja, hogy a szavazatok 83 százalékos feldolgozottságánál épp egy hajszálon múlt a tervezet elfogadása, 48,9 százalék voksolt nemmel, és 47,2 igennel. Az NOS állami hírügynökség szerint azóta a helyeslők oldalára billent a mérleg, pontos adatot ugyanakkor egyelőre még nem közöltek. Az Ipsos előzetes felmérése (amelyet egy nappal a szavazás előtt közöltek) 53 százalék tervezett mellette és 34 százalék ellene voksolni, 13 százalék pedig még nem tudta, pontosan miről is kellene véleményt mondania.
Biztonságban vagyunk, de azért félünk
Ahogy arról már korábban írtunk, a holland miniszterelnök, Mark Rutte elmondása szerint az ország már így is biztonságos, az új eszközök biztosítása a titkosszervezetek számára azonban „még biztonságosabbá tenné Hollandiát”. A helyeslők úgy látják, hogy Nagy-Britanniának, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak már így is nagyobb rálátása van a lakossági adatokra, emiatt „Hollandia lemarad” a titkosszolgálati versenyben. A népszavazáson egyébként jellemzően az idősebb korosztály voksolt a „plusz biztonság” mellett.
A törvényjavaslat szerint a holland titkosszolgálatok ezzel engedélyt kapnak arra, hogy célzottan szűrjék és leszívják a bizonyos területeken folyó adatforgalom adatait, az ebből megszerzett információkat pedig legfeljebb 3 évig tárolhatják, és szabadon cserélhetik azokat más kémszervezetekkel. Mindezt a terrorelhárítás jegyében, bár azt cáfolták, hogy konkrét terrorfenyegetettséggel állna szemben Hollandia. Egy ilyen törvényjavaslat különösen aggodalmat keltő a mostani Facebook-botrány kapcsán, ahol 50 millió felhasználó adatait használták fel politikai kampányolásra, erről itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
A diplomácia dörgő taps közepette múlt ki
A holland választásokon azonban talán nem is az – egyébként EU-s jogszabályba ütköző – törvényjavaslat a legérdekesebb, hanem az, ahogy a holland kormány ezt az egészet kezeli. Hollandiában négypárti koalíció van hatalmon, a VVD, a CDA, a D66 és a ChristenUnie kormányozzák az országot. A Volksrant holland portál cikke szerint a vezetés ugyanakkor még tavaly közölte, hogy eszük ágában sincs figyelembe venni a mostani népszavazás eredményét, ugyanis „szükség van erre a törvényre”.
A CDA vezére, Sybrand Buma szerint a mostani „nem igazi népszavazás volt”, így május elsejétől – függetlenül attól, hogy végül mi lett a népakarat – mindenképp életbe léptetik a megfigyelést lehetővé tevő törvényt. Azt, hogy mire alapozzák a magabiztosságot, a tavalyi interjú során egy igen egyszerű magyarázatot adott: „az emberek azért fognak igennel szavazni erre a javaslatra, mivel ez a törvény fontos Hollandiának”, írja az Eenvandaag.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
