Amerikában gyakorlatilag mindennaposnak mondhatók az iskolai lövöldözések: csak az idén eddig 8 támadás történt, amelynek 20 halottja és 47 sérültje van. A sorozatos ámokfutások dacára azonban sosem sikerül szigorítani a fegyverviselési szabályozáson, amit jellemzően a második alkotmánymódosításhoz (second amendment) kapcsolnak – ez tette lehetővé ugyanis a jogot a fegyverviseléshez az Egyesült Államokban. Emiatt azonban, ahogy korábban is írtuk, egyenesen következik az, hogy minél több lőfegyver van egy országban, annál valószínűbb, hogy lövöldözni is fognak vele.
Amerikában jelenleg nagyjából 270 millió fegyver lehet, más országokban legfeljebb az ötöde-hatoda, 46 millió (Indiában). Az USA-ban eddig összesen 90 tömeggyilkosság történt, míg másutt legfeljebb ennek az ötöde, 18 történt. Bár az amerikaiak csak a világ lakosságának csupán 4,4 százalékát teszik ki, ők viszont állig fegyverben (a világ teljes fegyverszámának 42 százalékával rendelkeznek), emellett a lőfegyveres tömeggyilkosságok 31 százalékát követték el az említett időszakban.
| Mi vezetett ide?A fegyvervásárlás és -tartás szigorításáról folyó országos vita Valentin-nap óta erősödött fel ismét, azt követően, hogy a floridai Parkland egyik középiskolájában a 19 éves Nikolas Cruz egy tűzfegyverrel 17 embert agyonlőtt, többeket pedig súlyosan megsebesített. A lövöldözés utáni felháborodáshoz ezúttal a diákok is csatlakoztak, akiknek képviselője múlt vasárnap bejelentette: Menet az életünkért címmel demonstrációt szerveznek március közepére Washingtonban, azért, hogy cselekvésre ösztökéljék a kongresszus törvényhozóit. |
Sorra fognak össze
A diákság mellett több szenátor és nagyvállalat is felkarolta az ügyet, a Reuters cikke szerint a legfrissebbek között a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi lánc, a Walmart és a sportruházatokat és –eszközöket értékesítő Dick’s Sporting Goods Inc. adott be közös keresetet. Ők nem a fegyverviselés eltörlését követelik, pusztán arra tettek javaslatot, hogy a fegyverek és a hozzájuk tartozó lőszerek vásárlásának életkori határát emeljék fel 18 évről 21-re. Amerikában egyébként ez a korhatára annak, hogy valaki alkoholt igyon és szavazati jogot kapjon.
A Walmartot korábban egyébként rengeteg támadás érte, egészen 2015-ig ugyanis bármelyik üzletükben hozzá lehetett jutni fegyverekhez és lőszerhez – erre még az 1999-es Columbine-i iskolai lövöldözést követően Michael Moore is említést tett a Kóla, puska, sültkrumpli című dokumentumfilmjében - ő konkrétan egy bankfiókban szerzett "ajándék puskát" a számlanyitás mellé. (A filmet érdemes némi fenntartással kezelni, Michael Moore ugyanis szenvedélyesen hegyezi ki az egyébként tényfeltáró műveit a politikai véleménye hangoztatására - különösen George Bush-sal szemben.) A Walmart végül 2015-ben levette a kínálatából a fegyvereket, egyedül Alaszkában lehet tőlük kézifegyvert vásárolni. A szigorítást olyan komolyan vették, hogy egyébként airsoft puskát és játékfegyvert sem lehet kapni az üzletekben.
Hol mellette, hol ellene
A Fehér Ház helyettes szóvivője, Raj Shah korában egy közleményben jelentette be, hogy az elnök támogatja azon erőfeszítéseket, amelyek a szövetségi ellenőrzési rendszer javítását célozzák fegyvervásárlás előtt. Donald Trump ugyanis egyeztetett John Cornyn texasi republikánus és Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátorral a kettejük által benyújtandó törvénytervezetről.
Ez a javaslat szigorítaná mind a szövetségi, mind a tagállami kötelezettségeket arról, hogy jelentsék és számon tartsák azokat a kihágásokat, törvénysértéseket, erőszakos megnyilvánulásokat, amelyek miatt megtilthatják egyeseknek a fegyvervásárlást. Ugyanakkor Trump felvetette, hogy a fegyverek számának csökkentése helyett egész egyszerűen a tanárokat is fel kellene fegyverezni, hogy egy támadás esetén saját testükkel védhessék meg a diákságot – erről itt írtunk részletesebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Gyengüléssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
