5p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az incidens kiváló lehetőséget kínál mindkét ország számára, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai problémákról.  A diplomáciai kapcsolatok összeomlásával az egyik legnagyobb bizonytalanság most a Maghreb-Europe Gas nevű gázvezetéket övezi.  Káncz Csaba jegyzete

Nem elég, hogy július óta tart a tunéziai politikai válság, most két további észak-afrikai országban is megugrott a politikai hőmérséklet.  Augusztus 24-én Algéria megszakította – a már amúgy is takaréklángon pislákoló – diplomáciai kapcsolatait Marokkóval.  A kétoldalú feszültség rávilágít a régiós bizonytalanságra, és véget vethet a két ország energiaipari együttműködésének. 

A múlt hosszú árnyai

A két ország kapcsolata már régóta feszült.  Ellentétek bukkantak föl sorozatosan politikai ideológiáról, határ kijelölésről és a regionális befolyásért folytatott küzdelemmel kapcsolatban.  A két ország egy rövid idejű háborút vívott 1963-ban, amikor Algéria kivívta függetlenségét Franciaországtól.  Algír már régóta támogatja a „Polisario Frontot” Rabat ellenében a Nyugat-Szahara feletti ellenőrzés kapcsán.

Nyugat-Szahara még mindig forró térség (forrás: azatlasz.hu)
Nyugat-Szahara még mindig forró térség (forrás: azatlasz.hu)

Algéria 1994-ben egyoldalúan lezárta a szárazföldi határát Marokkóval – és azóta is zárva tartja – miután 1992-ben Marokkó azzal vádolta az algériai hadsereget, hogy ők álltak egy terrortámadás mögött Marrakesh-ben.

A diplomáciai kapcsolatok összeomlásával párhuzamosan most mindkét ország megerősítette katonai jelenlétét a határ mentén.  Valóban, mindkét ország számára az incidens kiváló lehetőséget ad arra, hogy elterelje a belpolitikai problémákról a figyelmet.  Ez különösen vonatkozik Algériára, ahol a csekély legitimitású katonai vezetésnek kell meggyőznie a forrongó lakosságot, hogy Marokkó nagyobb veszélyt jelent számukra, mint a rezsim korrupciója.

A „Hirak-mozgalomnak” nevezett, több százezer embert utcára vivő tüntetések Algériában két éve kezdődtek, tiltakozva az ellen, hogy az 1999 óta hatalomban levő Abdelaziz Bouteflika 5. elnöki mandátumának megszerzése céljából bejelentette indulását az elnökválasztási harcban.

A tüntetők a 2019 decemberi elnökválasztást is bojkottálták, Abdelmadjid Tebboune jelenlegi elnök megválasztását kutyakomédiának nevezve.  A 75 éves elnök februárban feloszlatta a parlamentet, megnyitva az utat új általános választások előtt, egyben több tucat demokrácia-párti tüntetőt engedett szabadon.   A júniusi parlamenti választás aztán rekord alacsony, a választásra jogosultak 23 százalékos részvételével zajlott le.

Az algériai uralkodó elitnek van miért aggódnia, hiszen a lakosság fele 30 év alatti (a teljes lakosság átlagéletkora 28 év), a fiatalkorú munkanélküliség pedig 25 százalék fölött van. A népesség robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a jelenleg 41 millió lakosú országban 1960-ban még csupán 10 millióan laktak.

Miért most robbant be a válság?

Azzal, hogy a végnapjait élő Trump kormányzat tavaly decemberben egyoldalúan elismerte Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara fölött, komoly ütést vitt be az algériai rezsimnek, amely Marokkót el akarta szigetelni az ügyben.  A Fehér Ház lépéséért cserébe Marokkó elismerte Izraelt (Ábrahám Egyezmények), ami szintén éles kritikát váltott ki Algírban, lévén a palesztin ügy nagy támogatója. 

Mindennek tetejébe Marokkó állítólag felhasználta a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert algériai tisztviselők és magasrangú katonatisztek lehallgatására.  

Gázvezeték politika

A diplomáciai kapcsolatok összeomlásával az egyik legnagyobb bizonytalanság most a Maghreb-Europe Gas (MEG) gázvezetéket övezi, amely 1996 őszén kezdett el működni, földgázt szállítva a spanyol és a portugál piacra.  A vezeték áthalad Marokkón, amely 7 százalékát használja fel az áthaladó gáznak belföldi fogyasztásra.  A megállapodás túlélt már több diplomáciai vihart, de a mostani krízis rendkívülinek tekinthető. 

A MEG tranzit megállapodást októberben kell megújítani.  Ha ez elbukik, akkor az komoly csapás lenne Marokkó energiagazdálkodása számára.  Az ország belső energiafogyasztásának 10 százaléka a földgázra épül.  Különösen nagy csapást jelentene az algériai földgáz kiesése két észak-marokkói erőmű számára, amely gázmeghajtású turbinákkal működik.

Ha elbukik a megállapodás meghosszabbítása, ez nehéz helyzetbe hozza Marokkó energia-fogyasztását, Algériának pedig óriási pénzügyi kiesést jelentene.  Kérdés, hogy ezt a rezsim megengedheti-e magának a jelenlegi társadalmi viszonyok közepette.

Algéria az afrikai kontinens legnagyobb állama (2,38 millió négyzetkilométer), amely Észak-Afrika legnagyobb bizonyított földgáz készletével rendelkezik és az elmúlt években a kontinens legnagyobb gázkitermelője volt.  Ez az ország egyben Európa harmadik legnagyobb gáz-szállítója - Oroszország és Norvégia után -, Spanyolország gázfogyasztásának pedig egyenesen a felét fedezi.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump újabb fenyegetése a magyar gazdaságnak is baj
Király Béla | 2025. július 11. 13:13
A napokban azzal fenyegetett az amerikai elnök, hogy amely államok túl jó viszonyt ápolnak a BRICS-országokkal, azok további vámokra számíthatnak. Ez újabb jele a blokkosodásnak, ami ellentmond Orbán Viktor gazdasági semlegességének.
Makro / Külgazdaság A franciák is azt élik át, mint mi, de azért van egy nagy különbség
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 12:22
Ott is nőtt az infláció júniusban, de az így is csak 1 százalék, szemben a mi 4,6-os rátánkkal.
Makro / Külgazdaság Jól jártak Putyinék
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:51
Csökkent az olajexportjuk, az árak emelkedése miatt mégis nőttek a bevételeik.
Makro / Külgazdaság Mi történhetett a britekkel?
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:32
Váratlanul csökkent az angol, skót és walesi gazdaság együttes teljesítménye májusban.
Makro / Külgazdaság Végre a románok nézik a mi hátunkat
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 10:07
Bár nálunk is már két hónapja újra emelkedik az infláció, a románoknál több mint 1 százalékponttal nagyobb a pénzromlás.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat a hazai üzemanyagárak emelkedése
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 09:34
Ám amennyiben a kutak lekövetik a nagykereskedelmi árak változását, akkor szombattól csak a gázolajért kellhet többet fizetni.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor most a közalkalmazottaknak kedvezne
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:52
A kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, dolgoznak azon, hogy az állami alkalmazottak számára is tudjanak segítséget nyújtani.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentést tettek a kínaiak
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:23
13,8 százalékkal nőtt az autóeladás júniusban.
Makro / Külgazdaság Trump 35 százalékos vámot vet ki a kanadai termékekre
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 07:14
Augusztus 1-jétől. A többiekre „csak” 15-20 százalékosat?
Makro / Külgazdaság Jó hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 17:16
A munkaerőpiacot érinti.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG