Az ellenzék ugyan egységesen nemmel szavazott, de a Fidesz-KDNP parlamenti többsége megszavazta, hogy őszig maradjon a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet. A kormánypárti érvelés szerint a hosszabbítás indoka, hogy a járvány még nem ért véget, az új vírusvariánsokra figyelemmel nyáron is szükség van a védekezésre, a gyors és hatékony intézkedésekre az emberek egészsége és a gazdaság védelme érdekében. Ugyanakkor a kormány a törvényben jelzettnél korábban is megszüntetheti a veszélyhelyzetet. Ennek apropóján átnéztük, hogy mikor is kezdődött ez a veszélyhelyzet.
Már több mint egy éve velünk van a veszélyhelyzet. Tavaly március 11-én jelent meg a koronavírus miatt veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet, amely a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként Orbán Vikor miniszterelnököt jelölte ki. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. Az első hullám szerencsésen ellaposodott, ezért június 18-án megszűnt a veszélyhelyzet, ugyanakkor a kormány kihirdette a járványügyi készültséget hat hónapra.
A második hullám azonban közbeszólt és újra veszélyhelyzet lett. November 4-én megjelentek a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek. Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - meghosszabbítja a hatályukat.
Azóta folyamatosak ezek a meghosszabbítások. Először november 10-én minden frakció megszavazta, hogy 90 napra felhatalmazzák a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát meghosszabbítsa. Ez a választásokat is érinti:
- a veszélyhelyzet megszűnése utáni napig időközi választás nem tűzhető ki
- a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
A veszélyhelyzethez kapcsolódó kormányrendeletek hatályát februárban hosszabbították meg újabb 90 nappal, ez május 23-án jár le. A most megszavazott újabb hosszabbítás a parlament őszi ülésszakának kezdete utáni 15. napot jelenti. Az elmúlt években az őszi ülésszak első napját nem nagyon tartották meg szeptember 15-e előtt, ez alapján szeptember végén járhatna le az újabb hosszabbítás.
Az ellenzék szerint a kormány eddig arra használta fel a veszélyhelyzetet, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse az önkormányzatokat, miközben a bajba jutott munkavállalóknak, kisvállalkozásoknak nem segített, ezért nem támogatta a hosszabbítást.
A veszélyhelyzetet korlátlan alkalommal meg lehet hosszabbítani, erről a kormány kezdeményezése után a parlamenti többség dönt. Ezt tapasztalhatjuk a migráció esetében is: februárban szavazták meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását fél évvel, ami már 2016 márciusa óta tart.
Jelenleg már az Operatív Törzs szerint is a harmadik hullám lecsengő szakaszában vagyunk: már 4,7 millió embert legalább egyszer beoltottak, ma reggeli adatok szerint 382 új beteget találtak, a kórházakban pedig szerencsére már csak 2197 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 251-en vannak lélegeztetőgépen. Amikor tavaly nyáron megszűnt a veszélyhelyzet, akkor már csak 210-en voltak kórházban, illetve 16 beteg volt lélegeztetőgépen. Most még tehát nem tart ott a harmadik hullám lecsengése, mint amikor tavaly az első hullám után megszűnt a veszélyhelyzet.
Lehetetlen lenne tiszta választásokat tartani Ukrajnában a jelen helyzetben. De akkor miért mondja Zelenszkij, hogy nemsokára kiírhatja a választásokat? 
